Túl a vörös vonalon

Izrael újabb telepépítésbe kezdene Ciszjordániában, ezúttal az E1-es zónában

(Videóval!)

Nemcsak az időjárás, hanem a hangulat is igen fagyos volt Berlinben azon a vacsorán, amelyen Angela Merkel látta vendégül Benjamin Netanjahut, Izrael miniszterelnökét. „Csak abban értünk egyet, hogy nem értünk egyet” – így formált véleményt a német kancellár délelőtti közös sajtótájékoztatójukon az izraeli telepbővítésről szóló tervekről. Izrael kormánya azt követően engedélyezte háromezer új lakás építését, hogy november 30-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése mintegy kétharmados többséggel megszavazta Palesztina státuszának emelését, amely immár „megfigyelő nem tagállami” szintre emelkedett. A bővítés színhelye Kelet-Jeruzsálem és az azzal szomszédos ciszjordániai terület, amely eddig politikai értelemben a „vörös vonalnak” számított. A zónát Izraelben E1-es (East-1) zónaként emlegetik.

Hamarosan az E1-es körzetben is megjelennek
az izraeli kőművesek forrás: New York Times

A tizenkét négyzetkilométeres földsáv valójában egy domb Kelet-Jeruzsálem és a Ma'ale Adumim telep között, amely a közel-keleti konfliktus egyik legérzékenyebb pontja. Az itteni telepbővítés a palesztinok szerint olyan mértékben osztaná ketté Ciszjordániát, hogy lehetetlenné válna összefüggő területként Palesztina létrehozása. Továbbá a vidék beépítése jelentősen megnehezítené Kelet-Jeruzsálem elérését, amelyet az arabok Palesztina fővárosának szánnak. 

A telepbővítésről szóló terveket élesen kritizálták nem csak az arabok, hanem a nemzetközi közvélemény is. Svédország, Dánia bekérette izraeli nagykövetét, Obama elnök pedig a bejelentésről szóló hír után szóvivőjén keresztül ítélte el Izrael kormányát, s hangsúlyozta, hogy „becsapva érzi magát azok után, amit az elmúlt két hétben és az ENSZ Közgyűlését megelőzően tett Netanjahu kormányáért”. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára szerint Netanjahut a legkevésbé sem érdekli, mit gondol a nemzetközi közvélemény az E1-es zónát érintő terveiről, ennek a lépésnek belpolitikai üzente van. Hosszútávon viszont nem jó döntés ennek a telepbővítési politikának a folytatása – tette hozzá a szakértő.

forrás: The New York Times

Az építési projekt támogatói viszont úgy érvelnek, hogy ez nem lehet akadálya béketárgyalások felújításának. Az izraeliek azt mondják, a domb körül még elegendő hely marad, ahol egy folyosó nyitható, amelyen át megteremthető az összeköttetés a két nagyváros, Ramallah és Betlehem között.

Az E1-es vidék benépesítése 1995-ben kezdődött, az Egyesült Államok nyomására azonban egy évvel később leállították az építkezéseket. 2006 óta minden izraeli kormányfő a Fehér Házban ígérete meg, hogy nem folytat építkezéseket az E 1-es övezetben, Ariel Saron, Ehud Olmert mellett Netanjahu is így tett. A tervek szerint most háromezer lakóegységet hozna létre az izraeli kormány.

Milliók falak közé szorítva

Ciszjordániában ma valamivel több mint fél millió izraeli él az állandó megfigyelés alatt álló telepeken. Az Izraeli Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 végén számuk még 311 ezer volt, de Kelet-Jeruzsálemben is 190 ezer zsidó lakik. A Jordán folyó nyugati partvidékén élő lakosság 86 százaléka arab, a becslések szerint 2,6 millió palesztin hazája Ciszjordánia. A Gázai-övezetben, miután onnan 2005-ben kivonult az izraeli hadsereg, a telepesítést leállították.

A Betselem Emberjogi Csoport szerint Ciszjordániában 1967 óta 2011 közepéig 124 telepet létesítettek. Ezen kívül mintegy száz Izrael által nem engedélyezett úgynevezett "vad telepest" tartanak nyilván. A Peace Now nevű szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy közülük egyre többet legalizál a zsidó állam kormányzata.

Ciszjordánia területe három jól elkülönülő zónából áll. Az A-övezet teljes egészében palesztin ellenőrzés alatt működik, ez Ciszjordánia területének 20 százalékát jelenti. A B-zónát Izrael hadserege felügyeli, de palesztin ellenőrzés folyik, ami szintén egy 20 százalékos részesedés a területből. A C-zóna viszont Izrael területe, ami Ciszjordánia egészének 60 százalékát jelenti.

A kampány finisére fordultak Izraelben

Az E1-es vidék telepbővítésének meglebegtetése fontos eleme lett a választásokra készülő izraeli belpolitikai életnek is, amelyet 2013. január 22-én tartanak. Az izraeli Haaretz című napilap egyik publicistája például arra mutat rá, hogy a hat éve leállított építkezés újraindítás valamint az ENSZ Közgyűlésének határozata Palesztina státuszáról kapóra jött Netanjahunak, hiszen tovább maradhat napirenden a novemberi fegyveres konfliktus a Gázai-övezettel, valamint palesztin-izraeli ellentét, amely melegen tartásával könnyebb megszólítania jobboldali választóit, mint szociális és gazdasági témákkal. 

Netanjahu elnöksége alatt folyamatos a zsidó telepek kialakítása. A palesztinok a béketárgyalások előfeltételként a zsidó lakóépület-kapacitások emelésének leállítását valamint az 1967-es határokhoz való visszatérést szabják. Kompromisszumok nélkül viszont biztosan nem lesz előrelépés közel-keleti béke megteremtésében. Lehet, hogy azért, mert igazán egyik fél sem akarja.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

November 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztina státuszát „megfigyelő nem tagállam” szintre emelte. A voksoláson 138 ország képviselője szavazott igennel, 9 nemmel, 41 tagállam – többek között Magyarország és Németország is – tartózkodott. Nem véletlen az időzítés: november 29-e a Palesztin Szolidaritás Nemzetközi Napja, miután 1947-ben ugyanezen a napon döntött a világszervezet Palesztina mint volt brit gyarmat felosztásáról. Ennek értelmében egy arab többségű Palesztin állam és a zsidó többségű Izrael egyaránt létrejött volna.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, a Corvinus Egyetem tanárával beszélgetettem a közel-keleti helyzetről, akitől először azt kérdeztem, meglepte-e, hogy ilyen meggyőző többséggel szavazták meg Palesztina státuszának emelését. (Az interjú december 13-án a budapesti Civil Rádióban hangzott el.)