Újvárosi krónika (új!)

szemelvények Balmazújváros múltjából

Események városunk történelméből




2013.05.23.


105 éves a balmazújvárosi agrármozgalom

105 évvel ezelőtt, április 6-án alakult meg Balmazújvárosban az Országos Földmívelő Párt. A szervezet újvárosi zászlóbontása azonban korántsem nélkülözött minden előzményt, az újvárosiak ugyanis évszázadokig küzdöttek a földesúri kizsákmányolással, aminek eredményeként 1886-ban megszületett a Balmazújvárosi Földmívelő Munkás Egylet (a mozgalom tagja volt Pokrócz Ferenc, a róla elnevezett utca nevének megváltoztatása is felmerült nemrég a képviselő-testületben). E szervezet eszmei értékeit vitte tovább az Országos Földmívelő Párt, amelynek létrehozásával az agrármozgalmi hagyományok folytatódtak a városban.

1988-ban kétnapos programsorozattal emlékezett meg a város a Földmívelő Párt alapításáról. Ez alkalomból nyílt kiállítás a Veres Péter Művelődési Központban az újvárosi nép- és olvasókörök működéséről. Ezen kívül két emléktáblát is avattak. "Az egyiket Móricz Zsigmond nevének szentelték, aki 1918-ban eszmecserét folytatott a községházán a helyi földmunkásokkal" - írta a Népszabadság 1988. április 9-ei száma. A másik pedig a 1908-as pártalapításra hívja fel a figyelmet.

A Földmívelő Párt megalapítása alkalmából konferenciának is otthont adott Balmazújváros, amelyen történészek, levéltári szakemberek elevenítették fel az 1908-as eseményeket. A rendezvény után leplezték le a város főterén álló ugyancsak a pártalapításnak emléket állító szoborcsoportot, amely azóta is Balmazújváros talán legismertebb köztéri műalkotása. Az emlékmű Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész alkotása. 

(forrás: Népszabadság, 1988. április 9. 12.o)





2013.04.30.


Erős emberek versenye Május elsején

Különleges jelentősége volt a rendszerváltozást megelőzően a Munka ünnepe napjának. A nagyvárosokban felvonulással ünnepeltek a dolgozók, de a kistelepüléseken is programsorozattal várták az érdeklődőket. Nem volt ez másként Balmazújvárosban sem. A holnapi városi majálisnak a gyökerei tehát még az előző rendszerbe nyúlnak vissza. 1988-ban például a következő programokkal készültek a munka nemzetközi napjára.

A forgatag már április 30-án megkezdődött, amikor is az azóta is életben tartott (noha más időpontban megszervezett) "túzokfutóversenyen" mérethették meg magukat a város atlétái. Május 1-jén délelőtt a Kastélykertben vetélkedő várta az érdeklődőket "Keresd a fán és fejtsd meg!" címmel - írta a Hajdú-Bihari Napló 1988. április 29-én. Zeneszóból sem volt hiány, hiszen a térzene mellett amatőr rockegyüttesek is színpadra léptek a nap folyamán. De nem maradhatott ki a programok sorából a néptáncbemutató sem. Sokakat érdekelhetett a 20 km-es kerékpárverseny is, de a legnagyobb érdeklődés talán a város legerősebb embere címért folytatott versenyt kísérhette.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1987. április 29. 2.o)






2013. február 8.


Galambkiállítás a sportcsarnokban

Évtizedekre visszamenő hagyománya van Balmazújvárosban a galambkiállításnak. A Balmazújvárosi Galambtenyésztők Egyesülete 1987-ben is megrendezte a seregszemlét, amelynek helyszíne a sportcsarnok volt. A galamb- és díszmadár-kiállításon "11 egyesület 76 tenyésztőjének 967 galambja 32 fajtaváltozatban" volt megtekinthető a kalitkákban - írta a Hajdú-Bihari Napló 1987. január 10-i száma. A rövid jelentésből kiderül az is, hogy az eseményt a "Hazafias Népfront, a Veres Péter Művelődési Ház, a helyi KISZ, a Lenin, SE, a Vörös Csillag SE és az MGM balmazújvárosi gyárának KISZ-istái" ajánlásával rendezték meg. A kiállítás szombaton és vasárnap (1987. január 10-11.) lehetett megtekinteni.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1987. január 10. 12.o)






2013. január 31.


1987. - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Ki ne emlékezne arra a napra, amikor a Sporttér bitumenpályáján a BHG SE ellenében kiharcolta az NB1/B-s szereplés lehetőségét a balmazújvárosi férfi kézilabdacsapat? Az együttes 1958 óta íródó történelmének talán legemlékezetesebb találkozója volt ez, amelynek tanúi szerencsések, hogy ott lehettek a lelátón. Ezt a mérkőzést idézzük most fel a Hajdú-Bihari Napló tudósítása segítségével. (részletek)






2013. január 25.


Hóhelyzet Magyarországon

1987 tele tél napról napra

Hétfőn és csütörtökön komoly gondokat okozott a havazás és a hófúvás Nyugat-Magyarországon. Budapesten elsősorban hétfőn nehezítette a közlekedést a reggelre lehullott néhány centiméteres friss hó, olyannyira, hogy ingyenesen lehetett utazni a köztudottan a túlélést küzdő BKV járatain ezen a napon. Az 1987-es legendás télhez hasonló rendkívüli állapotok viszont nem alakultak ki az országban. Ebben a korabeli sajtóbeszámolók alapján íródott cikkben az 1987. januári hóhelyzetet élheti újra az olvasó. (részletek)






2013. január 6.


A Skála nyereményjáték balmazújvárosi nyertesei

A 90-es években, még ha éppen semmi dolga nem volt az embernek a Róna Áruház műszaki osztályán, akkor is útba ejtette áruházi körútja során a részleget, hogy néhány pillantást vethessen a polcokon elhelyezett televíziók képernyőjén futó Eurosport programjára. Akik már a 80-as években is jártak a napjainkban pozícióiból és presztízséből is jelentősen veszített bevásárló központban, talán emlékeznek arra, hogy az a rendszerváltás előtti Magyarország legnagyobb üzletláncának, a Skála-Coop szövetkezetnek volt tagja. Ekkor még mind a földszinten, mind pedig az emeleten külön osztályon lehetett cipőt, ruházatot vagy éppen elektronikai cikkeket vásárolni.

A Skála karácsonykor évente nyereményjátékot szervezett. 1986-ban egy balmazújvárosi lakos (Ságvári Endre utca) a főnyeremények közül 25 ezer forint értékű (ez vajon mennyi lehet ma?) ajándékutalványt nyert (nevét személyiségjogi okokból nem írom le). Az áruházak helyi nyereményjátékán viszont még tíz további balmazújvárosi részesült tárgynyereményben. Falitükröt, bonbonos díszdobozt, ébresztőórát, asztali lámpát, ETA vasalót, Midipress kávéfőzőket és minigrilleket sorsoltak ki, de gazdára talált még két zsebrádió is. A nyertesek ajándékaik mellé egy-egy Skála Kópé babát is kaptak.

(forrás: Népszabadság, 1987. január 7. 12.o)






2013. január 3.



Ködös újév

Hideg, ködös, zúzmarás idővel búcsúzott az idén az óévtől az időjárás. 24 évvel ezelőtt is ilyen idő uralkodott városunkban - ez derül ki a Hajdú-Bihari Napló 1988. január 2-án megjelent számából. A térségben 1987 szilveszterén is megült a köd, a beszámoló szerint a megye útjain csak lassan, lépésben lehetett haladni. A lap szokás szerint tudósít a megye újévi első gyermekáldásáról is, ami több szempontból is különleges esemény volt: a nyíradonyi édesanya mindössze 17 évesen hozta világra 1988 első napján gyermekeit, és ez már a második illetve harmadik csemetének számított a családban (1985-ben ugyanis már született egy fia). Igen, valóban második, harmadik, mivel ikreknek adott életet fiatalasszony. Béla és Irén - így hívták a megye első két gyermekét - 1988. január 1-jén fél 7-kor látta meg a napvilágot. Idén újévkor ünnepelték 25 születésnapjukat.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1988. január 2. 1.o)






2012. december 31
.

A Rádió szilveszteri műsorából

Volt idő, amikor a rádió hullámsávjai még nem voltak úgy telítve, mint manapság - Balmazújvárosban sem. 1986-ban a Magyar Rádió nyíregyházi, miskolci és szolnoki szerkesztőségének reggeli adása mellett a Kossuth, a Petőfi és a 3. műsor adását lehetett elérni. A Magyar Rádió 1986-87-es év fordulóján igazán kitett magáért. 1986 szilveszterén rendhagyó műsort készített a Reggeli csúcs stábja, abban ugyanis év végi üzeneteket is továbbított a rádió, amelyeket december 29-én rögzített a fővárosi Petőfi Csarnokban és a Városligetben. A Petőfi Rádióban délután 3 órától "Tudatom: a helyzet változatlan" című műsorában azt vizsgálta, hogy hogy lett Hofi azzá, akivé lett: nevezetesen a korszak legmeghatározóbb humoristája, előadóművésze. A szilveszteri rádiókabaré viszont már a Kossuth Rádióban került természetesen, "Pódium 1986 avagy, a mi kis rádiónk" címmel. Éjfél után pedig B. Tóth László szilveszteri Poptarisznyája tette teljessé az év utolsó napjának rádióműsorát.


(forrás: Népszabadság, A rádió és televízó műsora, 1986. december 27. 9.o)





2012. december 29.


Készültség Gólyáson

"A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgázfeldolgozó Vállalat hajdúszoboszlói üzeme felkészült a téli fűtésszezonra" - közölte a Népszabadság 1986. december 23-ai száma az MTI hírét. A jelentésből kiderül, hogy 1986-ban felújították a tárolókat. Ennek következtében pedig 790 millió köbméter földgázt "sajtoltak be a föld alatti tárolókba" - zárta híradását a távirati iroda. 

A Nagyhegyes és Hajdúszoboszló között fekvő telep az Alföld egyik legjelentősebb gázipari központja. A földgázmezőt 1959 januárjában fedezték fel, a felszín alatt több mint 30 milliárd köbméter földtani vagyonnal rendelkező földgázmező található. Itt építették meg az ország első föld alatti gáztározóját. Az első üzemszerű besajtolási ciklus 1980-ban indult, a fejlesztések után ma 1,4 milliárd köbméter a tároló mobilkapacitása, és naponta mintegy 19,2 millió köbméter gázt képes a kitermelni.

(forrás: Népszabadság, 1986.december 23. 9.o)






2012. december 28.


Balmazújvárosban is tombolt a szélvihar

Ahogyan arról ez a portál is beszámolt, az idei karácsonyi ünnepek alatt két balmazújvárosi lakosról kellett a rendőröknek gondoskodni, miután azok az elfogyasztott alkoholmennyiség miatt közterületen éjszakáztak. Azt, hogy lesz-e miről írni az új év első napjaiban, most még nem tudhatjuk. Az viszont már tény, hogy 1987 első munkanapjainak ügyeleti hírei között Balmazújvárosról is tudósított a megyei napilap.

Az 1987-es esztendő munkanap-áthelyezéssel indult. Talán vannak, akik emlékeznek arra - én nem -, hogy január 2. pihenőnap volt, így azt a napot szombaton, utólag kellett ledolgozni. Ezen a hétvégén pedig a jelentések szerint viharos szél tombolt a hortobágyi rónaság szélén. Hajdúhadház és Józsa mellett városunkban is károkat okozott a vihar. "Szigetelőelemeket és vezetékeket tépett le" - írta a Hajdú-Bihari Napló 1987. január 6-ai száma. A rövid híradásból kiderül, hogy ebben a térségben karácsony és az újév közötti napok enyhe időjárást hoztak, s az év első hétvégéjére fordult igazán téliesre az időjárás. Ekkor kezdődött az az időszak, amelyik az elmúlt 26 év legkeményebb telét hozta 1987-ben... A részletekről majd januárban írok részletesen.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló 1987. január 6. 7.o)





2012. december 27.


Mikecz helyett Kegyes a Balmazújváros edzője

Közös megegyezéssel távozott a Balmazújvárosi Lenin TSE labdarúgócsapatának éléről Mikecz Béla edző - derült ki abból az interjúból, amelyet a Hajdú-Bihari Napló 1988. december 29-én publikált a klub elnökével, Nagy Józseffel. Mikecz utóda a kispadon az a Kegyes László lett, aki az előző szezon végén vonult vissza az aktív játéktól.

Az együttes nem szerepelt jól az 1988/89-es NB III-as bajnokság őszi idényében, utolsó hazai mérkőzését például hazai pályán veszítette el 1-0 arányban Leninvárossal (ma Tiszaújváros) szemben. A tizenhat csapatos bajnokság első felét így 19 ponttal a 11. helyen zárta. Ennél azonban jobb helyezésben reménykedett a szakosztály, így aligha érte váratlanul az érintetteket a váltás. Nagy József szerint azért döntöttek Kegyes mellett, mert az utánpótláscsapatával figyelemre méltó eredményt ért el: az ifiket a Tisza-csoportban a harmadik helyre vezette az őszi szezonban.

1989-ben is január elején álltak munkába a labdarúgók: felkészülést január harmadikán sportorvosi vizsgálattal kezdték - nyilatkozta az ügyvezető elnök a megyei napilapnak. Nagy már ekkor be tudott számolni az érkezőkről. A tavaszi szezont már balmazújvárosi színekben kezdte Bökönyi Attila, aki a DMVSC kölcsönjátékosaként érkezett Újvárosra. Átigazolták továbbá Horváth Zoltánt Polgárról, rá támadóként számíthatott az új szakvezető. Az utánpótláscsapatból pedig Veres Csaba került fel a felnőtt kerethez. Nagy József legalább a hatodik hely megszerzését várta el az idény végére a csapattól. Ezt teljesítette az  immár Kegyes László által irányított együttes, hiszen végül 50 megszerzett ponttal az ötödik helyen végzett a Tisza-csoportban. A bajnokságot egyébként a Mezőtúri Honvéd csapata nyerte.


(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1988. december 29. 7.o) 




2012. december 26.

Megerősített TV-ügyelet

Ma is folytatódik a városunk határain túltekintő karácsonyi lapszemle. A 80-as és a 90-es évek talán leggyakrabban igénybe vett szórakoztató eszköz a televízió volt. Nem volt annál rosszabb, amikor karácsony idején vagy éppen a szilveszterkor romlott el a készülék, ekkor aztán lehetett szaladni a tévészerelőhöz városunkban is. A szilveszteri műsor például kultikus eseménynek számított, amelyet nagyon sokan vártak, akik otthon töltötték az évfordulót. A fővárosban "a Gelka szokásos vasárnapi ügyelethez képest kétszer annyi szakemberrel készült fel az ünnepekre, amikor a fokozott igénybevétel miatt romlanek el az elektromos és híradás-technikai készülékek" - írta a Népszabadság 1986. december 23-ai száma. A lap információi szerint 60 szakember állt készenlétben az ünnepek ideje alatt. Egyébként a Távfűtők, Vízművek és a Gázművek is készenléti brigádokkal készült az év végi ünnepi napokra.

(forrás: Népszabadság, 1986. december 23. 9.o)





2012. december 25.


Szenteste a Rádió mellett 1986-ban és ma

"Karácsony este nem igen gondolunk - és ez érthető is - azokra, akiknek nincs kitől kapniuk s nincs kinek adniuk ajándékot" - írta a Népszabadság 1986. szeptember 24-ei száma. A Rádió ekkor saját hagyományainak megfelelően kifejezetten számukra készített karácsonyi műsort Szenteste. A stúdióban Ördögh Csilla és Bolla István mellett az a Rékai Gábor fogadta a hallgatók hívásait, aki még ma is a megtépázott tekintélyű közszolgálati rádió egyik műsorkészítője. Nem csak magányosan élők, esetleg elváltak hívták azonban a Kossuth Rádió telefonszámait, hanem számomra meglepő módon olyanok is, akinek családtagjai a szomszéd szobában töltik az estét - osztják meg elmúlt éves tapasztalatiakat a szerkesztők a lappal. A műsor este 8 és éjfél között volt hallható.

A Kossuth Rádió műsorából mára már eltűntek a fentihez hasonló szolgáltatóműsorok, de tegnap is érdemes volt bekapcsolni a rádiót. Tegnap az Aranyalap című műsorban két kisfiú történetét ismerhettük meg, akiket amerikai szülök fogadtak örökbe, de néhány év múltán visszaküldték őket a nevelőotthonba. A Rádiószínház után pedig a három nappal ezelőtt bezárt miskolci szerkesztőség munkatársainak összeállítása három családot mutat be. Míves munkák, kiváló riportok, a hangtárból visszahallgatható.

(forrás: Népszabadság, 1986. december 24. 29.o)




2012. december 24.


1986 karácsonyán is a műszaki cikkek voltak a legkelendőbbek


Aranyvasárnap az áruházak legforgalmasabb napjának számít évtizedek óta. Balmazújvárosban is nyitva voltak az üzletek a tegnapi nap délelőttjén is. 1986 karácsonyán is ekkor volt a legnagyobb forgatag szerte az országban. A Népszabadság országos körképben számolt be az aranyvasárnapi eseményekről.

A balmazújvárosiak karácsony előtti vásárlásának legkedveltebb célállomása a 80-as években is Debrecen számított. A debreceni "Délibáb Áruház is jóval több árut forgalmazott, mint tavaly ilyenkor" - összegezte az aranyvasárnapi forgalmat a Népszabadság 1986. december 22-i száma. A lap információi szerint a műszaki cikkeknek volt a legnagyobb keletje.

A legterjedelmesebben természetesen a fővárosi rohamról ír a napilap: "Budapesten százezrek keresték fel a Centrum Áruházat. A Corvinban csaknem kilencmilliós forgalmat bonyolítottak le" - érzékeltette a korabeli forgalmat az MSZMP központi lapja. Budapesten akkoriban 86 Keravill-üzlet működött. A Népszabadság írása szerint a "legtöbben grillsütőt, hajszárítókat és zsebrádiókat vásároltak". Jól fogytak továbbá a színes tévék, rádió- és képmagnók és videokazetták is. Ezekből a termékekből "csak néhány üzletben volt megfelelő kínálat" - jegyezte meg a tekintélyes napilap.

(forrás: Népszabadság, 1986. december 22. 8.o)



2012. december 22.


Baleset a balmazújvárosi vasútvonalon


A Debrecen-Füzesabony vasútvonal egyik legveszélyesebb pontja a Debrecen határában található téglagyári közeli vasúti átkelőhely. Napjainkban is gyakoriak a közlekedési balesetek ebben a csomópontban. Nem volt ez másként a 80-as években sem. A Hajdú-Bihari Napló 1987. január 8-i számában rövid, de képekkel illusztrált híradásban számol be egy ütközésből. A karambol résztvevője egy pótkocsis teherautó valamint a Cívisvárosból Füzesabonyba tartó vonat szerelvénye. A beszámolóból kiderül, hogy a Skoda típusú pótkocsis teherautó göngyöleget és szénsavas üdítőitalt szállított. "A vonat pontosan a pótkocsi rúdjánál kapta el a teherautót" - írja le a találkozás körülményeit a megyei napilap. Az ütközés következtében a jármű kettészakadt. A Skoda teherautó sofőrjén kívül még két rakodómunkás is utazott a gépjárművön, ők a vasútvonal melletti árokba repültek a vezetőfülkéből. A balesetben a csodával határos módon senki sem sérült meg. Az anyagi kár viszont jelentős.

Érdekesség, hogy a napjaink gyakorlatától eltérően a balesetet szenvedett jármű rendszámát a szövegben is közlik, sőt vezetőjének nevét is kiemelik. A két képből kiderül, hogy a vonat kocsijai ugyanolyanok, mint amelyek ma is futnak a vonalon. Az viszont már nem látszik a felvételeken, hogy vajon akkor is fénysorompó jelezte-e a szabad utat az átjáróban. Ma már tudjuk, hogy abban a csomópontban az is kevés, hiszen továbbra is rendszeresek a balesetek a kereszteződésben.


(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1987. január 8. 2.o)



2012. december 19.

A Magyar Népköztársaság Kupa döntőjében a Balmazújvárosi Lenin TSE labdarúgócsapata

1988. májusában rendezték a Magyar Népköztársaság Kupa megyei selejtezőjének utolsó fordulóját, amelyben az akkor NB III-ban szereplő Balmazújváros is érdekelt volt. A labdarúgócsapat ebben a körben a megyei rivális Hajdúböszörményi Bocskaival mérte össze tudását. A találkozót a Sporttéren rendezték 200 néző előtt. A megyei döntőn gól sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem esett - tudósított a Hajdú-Bihari Napló a mérkőzésről. A továbbjutásról így tizenegyespárbaj döntött, amelyet az újvárosiak nyertek meg 4-1-es arányban. A Balmazújvárosi labdarúgócsapat ezzel felkerült az országos főtáblára. A megyei selejtezőből továbbjutott még a Debreceni Kinizsi, Berettyóújfalu valamint Kaba együttese. Az MNK kupadöntőjét egyébként az 1988/89-es idényben a Ferencváros és a Budapest Honvéd vívta, a kupát pedig a Népstadionban megrendezett mérkőzésen a piros-fekete együttes hódította el.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1988. május 20. 7.o)


2012. december 18.

A tanácsi hivatal költözése

1986 végén fejeződött be a hivatal felújítása Balmazújvárosban. A renoválás mintegy két évig tartott - tudósított a település lapja az 1987. decemberi számában. Így a hivatali apparátus 1987. január első munkanapján már itt kezdte az évet. A fényképpel illusztrált jelentés szerint a felújítás terveit Harangi Zsolt készítette, a kivitelezéssel pedig az Építő- Fa és Vasipari Szövetkezetet bízták meg. "Az átadás óta nemcsak a tanácsi dolgozók végezhetik munkájukat kényelmes körülmények között, de az állampolgárok is kulturált környezetben intézhetik ügyeiket" - állapítja meg az 1987-ben indult havilap.

(forrás: Balmazújváros, 1987. december 2.o)




2012. december 17.

Elkészült a távvezeték Balmazújváros és Debrecen között


"A hátralévő felülvizsgálatok után, várhatóan ez év vége felé [1987 - a szerk. megjegyzése] kapcsolja be a Titász a napokban elkészült, Debrecen és Balmazújváros közötti százhúsz kilovoltos távvezetéket" - adta hírül a Hajdú Bihari Napló 1987. október 15-ei száma. A rövid jelentésből kiderül, hogy a város megnövekedett teljesítményigényének gazdaságosabb kiszolgálása indokolta a villamosenergia-hálózat kapacitásának bővítését. A távvezetéket az Országos Villamos-távvezeték Vállalat építette. A ma is üzemben lévő szakasz akkor a még tervezés alatt álló Debrecen-Balmazújváros-Nádudvar-Püspökladány-Berettyóújfalu-Debrecen körhálózat egy darabjaként épült meg. A vezetékek 25 méter magasan futnak, a sodronyra pedig hidraulikus préssel rögzítették a csatlakozóelemeket - tudósított a megyei napilap.

(forrás: Hajdú-Bihari Napló, 1987. október 15. 3.o)

(folytatjuk!)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése