1987 tele tél napról napra
A tegnapi, azaz a március 14-15-i balmazújvárosi hóhelyzetről ide kattintva olvashat!
Hétfőn és csütörtökön komoly gondokat okozott a havazás és a hófúvás Nyugat-Magyarországon. Budapesten elsősorban hétfőn nehezítette a közlekedést a reggelre lehullott néhány centiméteres friss hó, olyannyira, hogy ingyenesen lehetett utazni a köztudottan a túlélést küzdő BKV járatain ezen a napon. Az 1987-es legendás télhez hasonló rendkívüli állapotok viszont nem alakultak ki az országban. Ebben a korabeli sajtóbeszámolók alapján íródott cikkben az 1987. januári hóhelyzetet élheti újra az olvasó.
Kimutatta foga
fehérjét a tél a mögöttünk hagyott héten. Az ország nyugati felében több napon
keresztül intenzíven havazott, aminek következtében a Dunántúlon tetemes
mennyiségű hó hullott, pénteken pedig a viharos szél emelte komoly hótorlaszok
zártak el több települést a külvilágtól. Ezzel szemben a Tiszántúlon csak
szombat reggelre alakult ki számottevő hóréteg, miután hét elején a dunántúli
havazást okozó mediterrán ciklon elkerülte a keleti országrészt.
Nagyobb havazás
kialakulásakor rendre az 1987-es télhez méri a média az aktuális időjárást, nem
volt ez másként most sem, amit csak erősített, hogy ezúttal is január közepére
estek a havas napok. Hogy valóban összehasonlítható-e az akkori és az eheti
viszonyok, arra talán csak a nyugat-dunántúli lakosok tudnának felelni. A
kelet-magyarországi időjárás egészen bizonyosan nem mérhető az 1987-es
körülményekhez. De milyen is volt az a tél, amelyet annak megélői legendásként
emlegetnek? A Népszabadság és a Hajdú-Bihari Napló cikkei segítségével idézzük
fel 1987 januárját. A múltidézést viszont néhány nappal korábban kezdjük.
1987. január
7-8-9.
Az 1987 telének
legkritikusabb időszaka, ahogyan azt fentebb már említettem egyértelműen január
13. és 19-e közötti napokra tehető. Ezt megelőzően azonban már január 7-én és
8-án nehéz napokat éltek át a közlekedők Borsod és Szabolcs megyében. A friss
porhót a viharos szél a közlekedései utakra hordta, ami komoly fennakadásokat
okozott Kelet-Magyarországon. A
hőmérséklet a tudósítások szerint elérte a mínusz 21 fokot, a hőérzet viszont a
szél miatt még ennél alacsonyabb volt.
A Népszabadság címlapján számolt be a január 7-ei esti fejleményekről: „az erős szél miatt erős 60-70 centiméteres hóátfúvások keletkeztek, és nyolc mellékút járhatatlan lett Borsod-Abaúj-Zemplénben”. Egyebek mellett Sátoraljaújhely és Sárospatak térségének több mellékútvonalát, a hejcei valamint az alsóregmeci bekötőút egy-egy szakaszát fútta be hóval a szél. Érintett volt továbbá Ároktő és Mezőköved, valamint az Ináncs és Abaújszántó közötti út, amelyek a megyei közútkezelő tájékoztatása szerint több kilométeren járhatatlanná váltak.
A kritikusabb helyszínek 8-án (csütörtökön) sem változtak. A Népszabadság tudósítása szerint a Hernád völgyében gépláncokat is bevetettek, hogy az ellátást szállító járművek, az autóbuszok valamint a mentőautók közlekedését biztosíthassák. A Hegyköz valamint a Bodrogköz falvaiból a volán járatai azonban ezek ellenére sem jutottak célállomásaikra, így „a diákok nem jutottak el az iskolába, a munkások pedig az üzemekbe” – írta a lap előző napi összefoglalójban január 9-én.
A Népszabadság címlapján számolt be a január 7-ei esti fejleményekről: „az erős szél miatt erős 60-70 centiméteres hóátfúvások keletkeztek, és nyolc mellékút járhatatlan lett Borsod-Abaúj-Zemplénben”. Egyebek mellett Sátoraljaújhely és Sárospatak térségének több mellékútvonalát, a hejcei valamint az alsóregmeci bekötőút egy-egy szakaszát fútta be hóval a szél. Érintett volt továbbá Ároktő és Mezőköved, valamint az Ináncs és Abaújszántó közötti út, amelyek a megyei közútkezelő tájékoztatása szerint több kilométeren járhatatlanná váltak.
A kritikusabb helyszínek 8-án (csütörtökön) sem változtak. A Népszabadság tudósítása szerint a Hernád völgyében gépláncokat is bevetettek, hogy az ellátást szállító járművek, az autóbuszok valamint a mentőautók közlekedését biztosíthassák. A Hegyköz valamint a Bodrogköz falvaiból a volán járatai azonban ezek ellenére sem jutottak célállomásaikra, így „a diákok nem jutottak el az iskolába, a munkások pedig az üzemekbe” – írta a lap előző napi összefoglalójban január 9-én.
Pénteken
javultak ugyan némiképp a körülmények, de a hétvégére ismét az időjárás
rosszabbra fordulására számítottak a meteorológusok. Január 9-én ismét reggel
állították komoly kihívások elé a közlekedőket az időjárási körülmények és az
útviszonyok. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárda két üzemében (Hunniacoop
és Tungsram) is leállt a termelés, mivel „a bejárókat szállító buszok a megye
több részéből el sem tudtak indulni a város felé”. Estére azonban minden fő- és
mellékutat felszabadítottak a szél által emelt hóakadályoktól. Szabolcsban a
vonatközlekedést is nehezítette a havazást, a beszámolók szerint rendszeresek
voltak a megye vonalain a késések. A legnagyobb gondot azonban a hideg miatti
síntörés okozta Fényeslitke és Kisvárda között a Záhony-Budapest vonalon.
Záhonyban, amely a Szovjetunió felé futó vasút legfontosabb rakodóállomás volt,
már napok óta 40-50 centiméteres hó hátráltatta a teherszerelvények
átrakodását.
Ezzel szemben a Duna másik oldalán csaknem eseménytelenül teltek ezek a napok. A Győr-Sopron és Komárom megyei Közúti Igazgatóság alkalmazottainak csak „a síkosság megelőzésével és a helyenkénti hóátfúvások eltakarításával akadt dolguk pénteken” – írta a Népszabadság 1987. január 10-én. Az ország déli felén is ekkor még csak várták a havat. Mind Csongrádban, mind Bács-Kiskunban felkészülten várták közútkezelő üzemmérnökségei a hétvégét. A dél-magyarországi áramszolgáltató készenléti ügyelettel készült a hétvégi hóviharra.
Ezzel szemben a Duna másik oldalán csaknem eseménytelenül teltek ezek a napok. A Győr-Sopron és Komárom megyei Közúti Igazgatóság alkalmazottainak csak „a síkosság megelőzésével és a helyenkénti hóátfúvások eltakarításával akadt dolguk pénteken” – írta a Népszabadság 1987. január 10-én. Az ország déli felén is ekkor még csak várták a havat. Mind Csongrádban, mind Bács-Kiskunban felkészülten várták közútkezelő üzemmérnökségei a hétvégét. A dél-magyarországi áramszolgáltató készenléti ügyelettel készült a hétvégi hóviharra.
A Mátrában
viszont már síelésre alkalmas hóréteg várta a sportolni vágyókat pénteken is.
Kékes- és Galyatetőn egyaránt jártak a felvonók a január 10-11-ei hétvégén.
Mátrafüred és a kékesi csúcs közötti útszakaszt lezárták a gépkocsiforgalom
elől, a sípályákat már akkor is a Volán buszaival lehetett megközelíteni. A
nyugati országrészben a hidegnek köszönhetően elsősorban korcsolyázni lehetett,
hiszen a Velencei-tavon olyan vastagságúra hízott a jég, hogy a hétvégén
kijelölték a korizásra alkalmas felületeket, sőt Agárdnál már a 1986-87-es tél
első jégkarneválját szervezték.
A pénteki
havazás Budapest tömegközlekedésében is fennakadásokat okozott, elsősorban a
természetesen a magasabban fekvő budai városrészben. A Népszabadság szerint „a
délutáni órákban lelassult a forgalom, járatkiesés azonban nem történt. A
fővárosban nappal és éjszaka 128 munkagép szórta és tisztította az utakat” –
írta a Népszabadság január 10-én.
A lap szerint
január 9-én Hajdú-Bihar megyébe is megérkezett a hó, így visszarendelték azokat
a hóeltakarítókat – négy kivételével – is állomáshelyükre, amelyeket a
Szabolcsban teljesítettek szolgálatot az előző napokban. A beszámolók szerint
nappal is mínusz 20 fok alatt maradt a hőmérséklet a térségben, ami a megye
vasúti közlekedésben is 10-15 perces késéseket okozott. Debrecenben egyébként
117 alkalmi hómunkás kezdte meg péntek reggel a hó eltakarítását. Nyolc
munkagép homokszórást végzett, „de nem pihenhetett az a kilenc kertészeti
kisgép sem, amely a kisebb területek hómentesítését végezte” – tudósított a
Hajdú-Bihari Napló január 10-i száma.
A megyében
vasárnapig 15-20
centiméter friss havat várt még a Nyíregyházi Közúti
Igazgatóság. Egyelőre még csak az egyszárnyú hókotrók dolgoztak az utakon, a
kétszárnyúakat péntek estig nem vetették be. „A hóeltakarítás jó ütemben halad,
a megye fő-és mellékútjai mindenütt járhatóak” – összegezte a pénteki napot a
megyei napilap.
Nem hazánk volt
az egyetlen ország, amelyik hidegtől és a havazástól szenvedett ezekben a
napokban. A Népszabadság tudósítója szerint mínusz 25-30 fokot mutattak a
hőmérők Lengyelországban, ráadásul kitartóan havazott is, a lehullott szilárd
halmazállapotú csapadék 30 és 100 centiméter között váltakozott az országban.
A lap hírösszefoglalója szerint az egykori Csehszlovákiában is fennakadásokat
okozott a tél a közlekedésben.
A hétvégére
komoly havazást ígért a meteorológiai szolgálat az egész országra. A hideg csak
kissé mérséklődik az érkező havazás hatására. A szél viszont erős, több
országrészben is viharossá fokozódik, ami komoly hótorlaszokat emelhet,
nehezítve ezzel a közlekedést. Pontosnak bizonyultak az előrejelzések…
Január 10-11.
„Folyamatos
havazás és egyre erősödő, helyenként orkánszerű szél jellemezte hazánk
szombat-vasárnapi időjárását” – írta címlapján a Népszabadság 1987. január
12-én. A legnagyobb gondot Kelet-Magyarországon okozta a rendkívül nagy
mennyiségű csapadék, amely rekordmértékű hideggel párosult. Csak Borsod
megyében tíz települést zárt el a hó a külvilágtól a Hernád völgyében, a
Bodrogközben és Dél-Borsodban, emellett 23 mellékút vált járhatatlanná. A rendkívüli helyzetre való tekintettel a megyében operatív bizottság alakult, amelynek feladatai közé a megközelíthetetlen települések kiszabadítása valamint a települések ellátásának
megszervezése tartozott.
Szabolcs
megyében sem sokkal volt kedvezőbb a helyzet. A lap tudósítójának a megyei
közútkezelőtől származó információi szerint az alsóbbrendű útak kétharmadán
személyautóval nem lehetett közlekedni. Kisvárda térségében például a
közútkezelő erőgépei szabadítottak ki a hó fogságából több buszt és gépkocsit
is.
A szomszédos Hajdú-Biharban a hómarókat ekkor még nem vetették be. A lehullott hó mennyisége 15-20 centiméter volt a
Hajdú-Bihari Napló január 12-ei beszámolója szerint. Egy buszsofőr, aki a Hajdúszoboszló-Debrecen vonalon szállította az utasokat, azt mondta a lapnak, hogy a 4-es út még járható, az aszfaltot kásás porhó
fedi. A vezető betekintést engedett az útinaplójába is, amelyből
kiderül, hogy Nagyhegyesről indult kora reggel. Első útja a szomszédos Hajdúszoboszlóra
vezetett, majd kétszer fordult Debrecen és a fürdőváros között. Ezt követően
Balmazújvárosba vitt utasokat, majd este pedig Hajdúszoboszló érintésével tért haza. A Népszabadság szerint 33-as számú főúton Látóképnél csak nehezen lehetett közlekedni, de ugyanez volt a helyzet Berettyóújfalu térségében is, ahol több mellékút vált járhatatlanná.
A Hajdú Volán illetékese szerint ugyanakkor Debrecenben nehezebben járhatók
az utak, mint a megyeszékhelyen kívül. A Cívisvárosban a hétvége folyamán 280 hómunkást
vettek fel, akik a járdák és a buszmegállók tisztítását végzik - írta címlapján a megyei napilap.
Békésben és Szolnok megyében minden út járható volt, legalább egy nyomvonalon – egyebek mellett ez derül ki a Népszabadság hírösszefoglalójából. A Dunántúlon is
egyre több gondot okozott a véget nem érő havazás, és a mind erősebb szél. A
hírek szerint délelőtt a körülményekhez képest még jól lehetett közlekedni az
ország nyugati felén, az idő előrehaladtával azonban romlottak a feltételek: a
8-as és a 71-es főúton kora este már jelentős hóakadályokat emelt a szél. Veszprém
megyében rendkívüli ügyeleti rend lépett életbe több tanács közös kérésére, azért, hogy hétfőre a bakonyi falvakba is eljuthasson a friss kenyér és a tej.
Az országos napilap természetesen beszámolt a fővárosi hóhelyzetről is. Ekkor már 35 órája havazott folyamatosan, ez idő alatt pedig 33 centiméternyi friss hó hullott
Budapestre, aminek következtében jelentősen lelassult a forgalom a városban. A Fővárosi
Közterületfenntartó Vállalat 121 munkagéppel dolgozott az utak tisztításán,
elsősorban azokon a fontos szakaszokon, amelyeken a tömegközlekedésben is
fontos szerepet játszanak.
A rendkívüli havazás a vasúti közlekedésben is komoly
fennakadásokhoz vezetett. Egyes vonalakon 220-240 percet is késtek a szerelvények. A MÁV Vezérigazgatóságának
ügyeletese azonban azt mondta a lap munkatársának, hogy szükség esetén a tejet
és kenyeret szállító vagonokat a személyszállító kocsikhoz kapcsolva juttatják
célba.
(folytatása
következik!)
(A Népszabadság
és a Hajdú-Bihari Napló vonatkozó cikkeit felhasználva írta B.T.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése