116 éves lenne ma Veres Péter

Ma lenne 116 éves Veres Péter, balmazújvárosi születésű író, politikus, közéleti személyiség, aki a XX. századi magyar parasztság szimbolikus alakjává, leghitelesebb képviselőjévé vált.

Veres Péter ülőszobra Balmazújvárosban
fotó: B.T.

Veres Péter Balmazújvárosban született 1896. január 6-án. Gyermekkorát Vókonyán töltötte, ahol már kisgyermekként bekapcsolódott a tanya körüli munkákba. Az elemi iskolát Balmazújvárosban végezte, míg nem négy év után szülei (Veres Julianna és Posta Péter) kivették onnan. Ezt követően napszámosként és kisbojtárként dolgozott.

Az 1930-as években kezdett publikálni különböző, főleg baloldali lapokban, amelyekben földügyekkel, a parasztság életének problémáival, a népi-urbánus vitákkal foglalkozott. Az irodalmi élet figyelmét Az Alföld parasztsága című szociográfiája keltette fel, amelynek két fejezetét a Válasz közölte 1934-ben, de két évvel később már a teljes mű megjelent könyv formájában. 1946-ig Balmazújvárosban, a Kadarcs utcai lakóházában élt.

Részt vett az agrárszocialista mozgalmakban, később tagja lett a Földmívelő Egyletnek, ahol politikai pályáját alapozta meg. 1939-es alapítása óta tagja volt a Nemzeti Parasztpártnak (NPP), sőt annak országos vezetőségének is. A második világháború befejezését követően egyre nagyon figyelemmel és tisztelettel fordultak felé nem csak a világégést túlélő földművelők és szegényparasztok, hanem a diákság és az értelmiség is fokozódó szimpátiával figyelte a politikai életben is mind markánsabb szerepvállalását. 1945-ben lett az NPP elnöke. Pártja sokáig dacolt a szovjet helytartókkal és a moszkoviták minden rivális szervezetet felfaló szörnyszülöttjével (MKP-MSZDP-MDP). 1947. március 14-én lett a honvédelmi miniszter. A zűrzavaros koalíciós alkudozások eredményeként az NPP által igényelt földművelésügyi tárca helyett a honvédelmi minisztériumot kapta meg a Parasztpárt Dinnyés Lajos kormányában, aki később egy helyütt úgy fogalmazott, „micsoda ország az, ahol én lehetek a miniszterelnök”, ami sokat elárul a kormány valódi erejéről. A tárcát 1948. szeptember 9-ig vezette.

Egyre kevésbé tolerálták a hatalomra rontók Veres Péter személyiségét, és még ekkor is tapintható népszerűségét. A moszkoviták indítékot a politikai palettáról való kiiktatásához végül az 1948-ban megjelent, a Paraszti jövendő című írásában találtak. Ebben úgy érvelt, hogy a falvak társadalmát és a magyar parasztságot a kis- és középbirtokosság rendszere valamint a hangya típusú szövetkezésre építő mezőgazdaság szolgálná. Rákosi 1948. augusztus 20-án megtartott kecskeméti beszédében élesen támadta Veres Pétert, ezzel együtt pedig meghirdette a szovjet típusú nagybirtokrendszert, a Szovjetunióból importált kolhozosítás programját. Ezt követően az 1950-es években visszatért az irodalomba, írói munkásságát a politikai száműzői 1950-ben és 1952-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Ismertebb művei közé a Gyepsor, Az Alföld parasztsága, A Balogh család története és a Számadás tartoznak. 

1970. április 16-án bekövetkezett haláláig Budapesten élt, sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. Balmazújvárosi lakóházát a család átadta a településnek, ahol 1975-ben emlékkiállítás nyílt.

A halála utáni évtizedekben igyekeztek elhelyezni Veres Pétert mind a politikában, mind az irodalomban. Ő így vallott magáról: „Az igazi gondolkodó-író politikus is (…), mert csak a közösség elemi dolgaiban való jártasság és a közösség legmélyebb érdekeivel való azonosság emelheti igazi íróvá (…). Életemnek van tartalma, célja (…) a közösségi öntudat formálása. Ez az írói munka, de távolabbi hatásában politikai értéke van.”

Holnap, január 7-én 10 órától a Veres Péter Művelődési Ház előtt található szobránál valamint Kadarcs utcai lakóházánál koszorúzással emlékeznek a 116 éve született íróra, politikusra.

(B.T.)