Örményország szakított Magyarországgal!

A baltás gyilkost hősként ünneplik hazájában

Örményország megszakította kapcsolatait Magyarországgal – jelentette be augusztus 31-én Jerevánban Szerzs Szargszján elnök, miután Magyarország kiadta hazájának azt az azeri katonát, aki egy örmény társát gyilkolta meg Budapesten.

Safarov a bíróság előtt Fotó: AFP/RIA Novosti

Súlyos politikai krízishez vezetett annak az örmény tisztnek a halála, akit egy azerbajdzsáni katona gyilkolt meg Budapesten 2004-ben. Az örmény áldozat, Gurgen Margarjan és az azeri Ramil Safarov a NATO békepartnerségi programjának keretében tartózkodott Magyarországon. Safarov álmában egy baltával rontott társára, majd verte agyon a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában. 2006-ban Safarovot életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Magyarország tegnap augusztus 31-én kiadta Azerbajdzsánnak, ahol Alijev elnök kegyelemben részesítette, így nem kell letöltenie büntetését.

Az eset óriási felháborodást váltott ki Jerevánban. "Megszakítjuk diplomáciai kapcsolatainkat és minden hivatalos viszonyt Magyarországgal" – jelentette be az örmény elnök a kaukázusi országban akkreditált ENSZ-tagállamok nagykövetei előtt. "Sem én, sem Örményország nem fogadja ezt el. Az örmény nép ezt nem bocsátja meg" – fogalmazott Szerzs Szargszján az Interfax hírügynökség szerint.

Az örmény külügyminisztérium a RIA Novosti orosz hírügynökség jelentése szerint hazánk nem tudta biztosítani a NATO békepartnerségi program örmény résztvevőjének biztonságát. A hivatal szerint a magyar kormánynak oka lett volna feltételezni, hogy a kiszabott büntetést Azerbajdzsánban felfüggesztik. A jelentés szerint hazánk „morálisan felelős a bűncselekmény elkövetésében. Az örmény kormány a magyar fél lépését barátságtalan lépésként értékeli, ami a magyar-örmény partnerségi kapcsolatokat rendkívül károsan befolyásolta”.

A magyar kormány meglepően későn, csak szombat délután szólalt meg az ügyben, a Külügyminisztérium és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közös közleményt adott ki. A kommüniké szerint Magyarország „az 1983-as strasburgi Európai Egyezmény alapjárt el”, amikor kiadta Bakinak Safarovot. Ennek értelmében az azt aláíró országoknak nem kell kötelezettséget vállalnia arra, hogy letöltetik a kiadott személlyel a más ország területén elkövetett bűncselekményért kiszabott büntetést.

Azerbajdzsánban hősként ünneplik az örmény katonatársával végző azeri férfit. A védelmi miniszter, Safir Abiyev őrnaggyá léptette elő a 2007-ban jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit. Az azeri elnöki hivatal külpolitikájának közleménye szerint Azerbajdzsán egy éviig folytak a tárgyalások titokban a Safarov ügyében. Noha korábban is próbálták Budapestet rábírni arra, hogy adja ki Safarovot, ezt eddig nem teljesítette a magyar kormány. Jelentős előrelépést akkor sikerült Bakinak elérnie, amikor Orbán Viktor idén júniusban Ilham Aliev elnöknél vendégeskedett. Sajtóhírek szerint ekkor tárgyalt a magyar delegáció az Azerbajdzsán által vásárolt magyar államkötvényekről. Így feltételezhető, hogy a kiadatás lehetett az üzlet feltétele.

Tiltakozásul Safarov kiadatásáért letépték a magyar konzulátus zászlaját Jerevánban Örményország Köztársasági Pártjának (HHK) hívei. Jerevánban eközben a legmagasabb fokú készültséget rendelték el hadseregnél.

Hegyi-Karabah

Az örmény-azeri konfliktus oka Hegyi-Karabah státusza. Az Azerbajdzsán területén, az örmény határhoz igen közel fekvő 4400 négyzetkilométeres területű vidéken körülbelül 150 ezren élnek, a lakosság 95 százaléka örmény nemzetiségű. Hegyi-Karabah az 1917-es októberi szocialista forradalom után háborúhoz vezetett az akkor létrejött Azerbajdzsán és Örményország között. Miután a Szovjetunió 20-as évek elején annektálta a két fiatal államot, 1923. július 7-én autonómiát kapott a vidék. A szovjet éra utolsó éveiben felmerült az Egyesített Örmény Köztársaság megalapításának terve, ezt azonban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elutasított. 1991. szeptember 2-án deklarálta függetlenségét Azerbajdzsántól, a katonai hadművelet során végül Hegyi-Karabah örmény ellenőrzés alá került. 1994-ben Baki és Jereván között Oroszország közvetítésével tárgyalások kezdődtek a terület sorsáról, azonban itt csak egy fegyverszüneti megállapodást írtak alá.

Hegyi-karabah grafika: diepresse.com

Az ellenségeskedés a két ország között azóta is folyamatos: "Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget" – mondta Ilham Alijev azeri elnök 2008 januárjában. Néhány hónappal később örmény kollégája így nyilatkozott: "Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné". Idén nyáron, a hegyi karabahi választások előtt kezdett Azerbajdzsán hadgyakorlatot az örmény határ közvetlen szomszédságában. A katonai manővereket maga a védelmi miniszter, Safar Abijev vezette, amelyben a hadsereg és a légierő vett részt. A hegyi-karabahi választásokat egyébként Bako Szahákján nyerte a szavazatok 66,7 százalékos elnyerésével.