A vitatott hovatartozású Abházia is készül a 2014-es Téli Játékokra
Még alig néhány hete, hogy Londonban kialudt az olimpiai láng, de Szocsiban már annak fellobantására készülnek: másfél év múlva veszi kezdetét a téli ötkarikás játékok a Fekete-tenger partján. A versenyközpontok annak az Abháziának a határai mellett fekszenek, amelyik évek óta Grúzia és Oroszország hidegháborújának egyik színtere. A német közszolgálati televízió (ARD) munkatársa járt a helyszínen.
 |
| Orosz tankok érkezése a Dél-Kaukázus vidékére Fotó: spiegel.de/AP |
A strandok a Fekete-tenger partján is megtelnek még augusztusban. Szuhumi, a Szocsitól 100 kilométerre fekvő Abbázia fővárosa első pillantásra a nyárutó mindennapjait élő fürdőhelynek látszik. A város az egykori Szovjetunió egyik legkedveltebb fürdőhelye volt; szanatóriumai, ásványvizes fürdői ma is oroszok ezreit vonzzák. A víz türkizkék, a parton idős urak sakkoznak, a pálmafák alatt pedig fürdőruhás orosz turisták sétálnak. A távolban aztán egy orosz hadihajó tűnik fel, amely hamar lehorgonyoz a kikötő egy roskadozó stégje mellett. Egy fiatal tengerész biztosítja a lehorgonyzást. A pallók végén horgászó két kisfiút elküldik a mólóról, de a közelben bámészkodó turistákat is.
A kaukázusi hidegháború
A csatahajóval megérkezett a politikai valóság is a fekete-tengeri nyárba. Szuhumi, a nemzetközileg csak kevesek által elismert Abház Köztársaság fővárosa, a grúziai Abház Autonóm Köztársaság székhelye, politikailag a Kaukázus egyik legforróbb pontja. Abházia tágabb környezete, a Dél-Kaukázus legutóbb 2008. augusztus 7-én vált nyílt hadszíntérré, amikor Mihail Szakasvili gránátvetőkkel lövette és katonákkal vonult az Abháziával szoros szövetséges Dél-Oszétiába. A harcokban nyolcszázan vesztették életüket, köztük orosz békefenntartók. Moszkva viszont alighanem ettől függetlenül is beavatkozott volna a háborúba, hiszen érdekeit csak így védhette meg. Oroszország számára a Kaukázus jelentős stratégiai szereppel bír, és ez az oka annak is, hogy a Kreml minden lehetséges módon igyekszik blokkolni Grúzia integrációját az európai (EU) és az észak-atlanti közösség (NATO) struktúrájába.
A szakértők úgy vélik, hogy Szakasvili a szakadár területek visszafoglalására tett kísérletében nagyobb támogatásra számított a Grúziával igen jó diplomáciai kapcsolatokat ápoló Egyesült Államoktól, amelynek súlyát kihasználva igyekezett újra grúz fennhatóság alá vonni a két leváló vidéket. Miután az ötnapos háborút Grúzia elvesztette, Moszkva elismerte Abházia függetlenségét – Dél-Oszétia önállóságával egyetemben. Néhány hónappal később pedig az abház parlament jóváhagyásával megkezdődött annak a katonai támaszpontnak az építése, ami lehetővé teszi, hogy több ezer katona állomásozzon Abháziában. Az erőszak akkor Nicolas Sarkozy béketerve nyomán öt nap után befejeződött, de a hadviselés új formát öltött: hidegháború kezdődött a Dél-Kaukázusban.
Veszélyben az olimpia biztonsága?
Az orosz titkosszolgálat (FSB) tájékoztatása szerint a szolgálat idén májusban merényleteket hiúsított meg. Az Abháziában rendezett razzia során olyan fegyverraktárakat fedeztek fel, ahol lőszert, légvédelmi rakétákat és gránátvetőket is találtak az orosz határ közelében. Az FSB szerint a készleteket a csecsen szélsőséges vezér, Doku Umarov grúz segítséggel halmozta fel, amelyekkel 2014-ben a téli olimpia versenyközpontjai ellen hajtottak volna végre merényleteket. Az abház külügyminiszter, Vjacseszlav Sirikba a közleményt nyilvánosságra kerülését követően sietett leszögezni, hogy a felhalmozott muníciót az abház titkosszolgálat derítette fel. A politikus nyilatkozata némiképp árnyalja az orosz fél által emlegetett, a raktárak felszerelésében játszott grúz szerepvállalást: „nem tudunk arról, hogy a fegyverek közvetlen kapcsolatban lennének Grúziával” – jelentette ki Sirikba. „De a fegyverek egy részét Törökországból Grúzián át vitték Abháziába. De ha akarja, a grúz kormány megállíthatta volna rakományt, de nem tette” – mondta az abház diplomácia vezetője.
Abházia, az állam az államban
A grúz kormány a két szakadár vidékre megszállt területként, az ottani vezetőkre pedig egy bábállam hiteltelen aktoraiként tekint, amelynek képviselőivel Tbiliszi nem akar tárgyalni. Abháziában közel 4 ezer orosz katona állomásozik, az emberek orosz útlevéllel rendelkeznek, ennek révén még orosz nyugdíjt is igényelhetnek. Ezek után talán nem meglepő, hogy köztársaságban orosz rubel a tényleges fizetőeszköz. Alexander Ankvab, aki egy éve Abházia elnöke, gazdasági fellendülést remél a Téli Olimpiától. Szumuliban úgy vélik, nem csak a befektetések érkezhetnek a Fekete-tenger menti grúz provinciába, hanem akár sportolók elszállásolására is lehetőségük nyílik. Így abban bíznak, hogy az Olimpia forgalmának tizede Abházia költségvetését gazdagítja majd.
 |
| Abházia és Dél-Oszétia grafika: spiegel.de |
A dél-kaukázusi köztársaságban a nyilvánosság jól működik. A lapok hasábjain, köztük a kormánykritikus orgánumokban és a társadalomban is élénk közéleti viták zajlanak, amelyekben szerepet vállal egy magántelevízió is. Így például arról is sok szó esik az abház történészek és a Duma-képviselők között, hogy vajon milyen szerepet játszott Oroszország a Kaukázus történelmében. Az abház történelemkönyvek álláspontja a kérdést ugyanis lényegesen kritikusabban értékeli, mint ahogyan ezt Moszkvában teszik. A nagy északi szomszéd politikai elitje Abháziára mint Oroszország protektorátusa tekint.
Ezzel szemben Szuhumi mindinkább azon fáradozik, hogy lemossa magáról a „Moszkva bábállama” megbélyegzést. Ennek keretében az abház politikai, gazdasági elit valamint Szuhumi egyetemének 3 ezer hallgatója az Európa felé történő nyitást szorgalmazza, miközben az egyoldalú függőséget Oroszországgal szemben csökkenteni kívánják. Az abház-orosz közös határszakasz kérdésében például a szakadár állam vezetése tárgyalásokat kezdeményezett a nagy szomszéddal, még úgy is, hogy a vitatott hovatartozású terület költségvetésének 60 százalékát Moszkva biztosítja.
A grúz kormányzat mindazonáltal azon dolgozik, hogy az Abházia lakosságában ébren tartsa: Grúzia nem adta fel a területet. Ennek sulykolására olyan koncepciók születtek, amelyek azt a benyomást keltik, hogy az abházok lépésről lépésre integrálódhatnak a grúz népbe. Ezek a tervek azonban többnyire a kukában landolnak, mivel ezekre fogadókészség egyáltalán nem mutatkozik. De nem csak az abházok között ütköznek a törekvések merev elutasításba, hanem a szakadár köztársaság területén jelentős létszámban élő örmények körében is. Valószínűbb, hogy a rendkívül tetszetős integrációs programokkal Szakasvili csak a külföldi hitelezőket kívánja megnyugtatni, akik nélkül Grúzia költségvetése fenntarthatatlan lenne. Ezt támasztja alá az a fajta kettős beszéd, amelyet az elnök rendszeresen alkalmaz. A hadsereg előtt ugyanis az oroszokat már a „mongol hordák agresszív utódaiként” is jellemezte, mi több, a katonáknak Abházia és Dél-Oszétia végleges felszabadításáról is beszélt. Annak azonban nincs politikai esélye, hogy Tbiliszi akár diplomácia útján, akár fegyverrel foglalja vissza a népfelség elve alapján még mindig Grúziához tartozó két területet.
Feltételezések és spekulációk
Moszkvai belbiztonsági tisztségviselők gyakran emlegetik Tbiliszi támogatását orosz iszlamista akciókkal összefüggésben. Batu Kutelia, a grúz Nemzetbiztonsági Tanács elnökhelyettese a májusi eset kapcsán is visszautasította ezeket a feltételezéseket. „Ez abszolút nonszensz. Az orosz fél még egyetlen egyszer sem tudta vádjait megbízható bizonyítékokkal alátámasztani”. Oroszország úja és újra így nyilatkozik fontos grúzai események előtt – írja a tagesschau.de Kuteliára hivatkozva.
 |
| Grúz tüntetés az orosz katonai aktivitás ellen Fotó: welt.de/DPA |
A Kaukázusban Oroszország semleges közvetítőként és a béke követeként igyekszik magát feltűntetni. Ezt maga Vladimir Putyin elnök augusztus eleji megnyilatkozása tette kétségessé. Azt mondta ugyanis, hogy az elnöki stáb már 2006 végén készített egy tervet arra az esetre, ha Tbiliszi valamikor támadást indítana Abházia vagy Dél-Oszétia ellen. E program keretében képeztek ki abház fegyvereseket is. A 2008-as kaukázusi háború eszkalálódásában pedig Moszkva is jelentős szerepet vállalt. Egyúttal Putyin szavai megerősítik azokat a grúz hangokat is, amelyek egyrészt Oroszországot agresszorként jellemzik, másrészt magyarázzák Tbiliszi fegyverkezési ütemét.
Veszélyben Szakasvili posztja
Az október elsején esedékes grúz választás idejére időzített provokációkra figyelmeztet az abháziai biztonsági tanács elnöke, Stanislav Lakoba. A vezető attól tart, hogy a tbiliszi kormány Abháziában és Dél-Oszétiában elkövetett akciókkal igyekszik majd tematizálni a közéletet, egyszersmind maga mellé állítani a népet, aminek akkor is lehet jelentősége, ha történetesen a nyolc éve regnáló Mihail Szakasvili vereséget szenvedne. Erre most mutatkozik is esély, hiszen a kihívó, Bidsina Ivanisvilinek sikerült olyan ellenzéki erőt építenie, amelyik a politikai szervezeteken kívül a grúz társadalomban is jelentős tömegeket tudhat maga mögött. Provokatív akciókkal pedig el lehet terelni a figyelmet a Szakasvili számára olyan kellemetlen témákról, mint a közéletet és gazdaságot mérgező korrupció, vagy éppen a költségvetés komoly kihívásai.
 |
| Szakasvili az újraválasztásért küzd Fotó: tagesschau.de/DPA |
Az viszont valószínűtlen, hogy a fenti okokra való tekintettel Szakasvili nyílt katonai összetűzésre vállalkozzon a két szakadár területtel – vélekedik a német orgánum újságírója. Ennek oka, hogy mind Dél-Oszétiában, mind pedig Abháziában jelentős állásokat épített ki Moszkva, továbbá a vitatott területek határvidékén az Európai Unió küldöttei is figyelőmissziót teljesítenek. Az abháziai kormánymegbízottak, Sirikba és Lakoba mindenesetre úgy vélik, Tbiliszi ügynökei megpróbálnak majd atrocitásokat kierőszakolni (a következő napokban hosszabb cikkben foglalkozom majd a közelgő grúziai elnökválasztással).
A Dél-Kaukázus vidéke 2008 nyara után 2014-ben újra érdeklődés középpontjába kerül. Abházia és a másik Grúziától elvágyódó vidék, Dél-Oszétia jogállásáról akkor újra fellángolnak a viták. Emlékezhetünk, nem volt ez másként 2008-ban a pekingi olimpia idején sem, amikor Tibet került reflektorfénybe az aktivisták tüntetései és az újságírók oknyomozó munkájának következtében. Ez a zsurnalisztikai feltáró munka már működik Abháziában. Egy ellenzéki újságíró nemrégiben írt arról, hogy az abház kormány egy, az orosz-abház határtól néhány kilométerre fekvő falucskáról lemondott volna a téli ötkarikás játékokat rendező Oroszország javára. A mindössze néhány lelkes közösség egy magas hegyek által körülölelt völgyben fekszik, amely nem mellesleg jobban megközelíthető az orosz oldalról. De Abháziában, amely de jure még nem létezik, a lakosok elvei nem engedték, szó nélkül hagyjanak egy ilyen lépést: a kormánykritikus ellenzék és helyi civilek tüntetést szerveztek. A csoportosulások képviselői egy bizottságot hoztak létre, amely két ízben is Moszkvába utazott, hogy tárgyaljon a különös esetről. Az ügy most nyugvópontra jutott, de 2014-ben alighanem ismét témát jelentenek majd az ehhez hasonló esetek a sajtónak.
(tagesschau.de/spiegel.de nyomán B.T.)
* * * *
Dél-Oszétia:
Dél-Oszétiában szintén a Kaukázus déli oldalán fekszik, legnagyobb része ezer méterrel a tengerszint felett. A köztársaságban alig több mint 40 ezren élnek, magas hegyek választják el a sokkal népesebb és Oroszországban fekvő Észak-Oszátiától. Dél-Oszétiában nem formálódott ki politikai elit, ezért a nagy szomszédtól érkeztek politikai szereplők. Az alvilág szereplői jelentős befolyással bírnak, sokszor az oroszok újjáépítésre szánt pénze is elvész az oligarchák útvesztőjében, így Moszkvának is akad gondja a vidékkel.
* * * *
Kis abháziai történelem
Abházia területén 80-as évek vége óta fokozódik az etnikai feszültség a grúzok és a abházok között, amelynek gyökerei a grúz függetlenedésig nyúlnak vissza, amelyet kezdettől fogva elleneztek az abházok, féltve autonóm jogállásukat. A 1991. március 17-én megtartott, a Szovjetunió megújításáról szóló népszavazáson Abháziában a szavazók túlnyomó többsége (98,6 %) az unió fenntartása mellett voksolt, bár a referendumon csak népesség 53,2 százaléka vett részt, ez a terület csaknem teljes nem grúz lakosságát jelenti (a grúz etnikum bojkottálta). Két héttel később már Grúzia önállóságáról szavaztak, akkor a grúzok voksoltak, a többiek pedig otthon maradtak, így 1991. április 9-én kikiáltotta függetlenségét Grúzia. Az első évek hatalmi harcokkal és államcsínyekkel tarkított időszakában Abházia 1992. július 23-án deklarálta önállóságát, noha ezt akkor senki sem ismerte el. Grúzia valójában már ekkor elvesztette a befolyását Abházia felett. 1993 szeptemberében abház milíciák – orosz önkéntesekkel kiegészülve – sikeres támadást intéztek a grúz kézen lévő Szuhumi városa ellen. A diadaltól megrészegült támadók – elfoglalva egész Abháziát – grúzok ezrein tombolták ki magukat, így vonult ez az időszak „szuhumai mészárlásként” a történelemkönyvekbe. Orosz fegyveres erők azóta állomásoznak békefenntartóként a térségben. Abházia 2008. augusztus 9-én kapcsolódott be a Dél-Oszétia területén vívott orosz-grúz háborúba. Az abház erők ekkor tüzet nyitottak a Kodori-szorosban a grúz csapatokra, miután grúzok rakétákkal támadtak rájuk. 2008. augusztus 10-én az Abházia területén békefenntartóként állomásozó katonai egység mellé mintegy 9000 orosz katonát vezényeltek. Ezután ezer abház katona indult az Abházián belüli, a grúz kormány ellenőrzése alatt álló terület elfoglalására a Kodori-szoros felső részén. Augusztus 12-én az utolsó grúz csapatok és civilek is elhagyták a köztársaság területét. Abházia függetlenségét 2008. augusztus 26-án ismerte el Oroszország.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése