"Nem első számú kapusnak jöttem"

Interjú Király Annamáriával, az NKK Balmazújváros visszatérő kapusával

Szabados Ibolya és Király Annamária személyében komoly élvonalbeli tapasztalattal rendelkező, balmazújvárosi származású játékosokkal erősödött az NB II-re készülő helyi női kézilabdacsapat. A mindössze 27 éves „Kiri” másfél éves kihagyás után tér vissza a kézilabdapályára. A hálóőr, aki az edzéseken a kapusokkal külön is foglalkozik, ha kell, magára vállalja a vezér szerepét.

Király Annamária a kapusokkal külön is foglalkozik
fotó: B.T.

Amikor az interjút egyeztettük, még jól megérdemelt szabadságodat töltötted Horvátországban. Sikerült kikapcsolódnod?

Természetesen. Tavaly sajnos a munkám nem engedte meg, hogy elutazzak, most viszont sikerült.

Idén viszont csak a civil életed fáradalmait kellett pihenned, hiszen a krónikus derék- és térdsérülésed miatt egy meccsen tudtál a Debrecen csapatának segítségére lenni.

A derekammal már évek óta bajlódok. De sajnos nem ez az egyetlen probléma, ugyanis a jobb térdemben egyáltalán nincs porc, a jobb talpamban pedig egy csontkinövés van. Ezek együttesen pedig már nem tették lehetővé, hogy az élsportot folytassam.

Utoljára idén februárban védtél, a DVSC székesfehérvári vendégjátéka alkalmával. Nehezen hoztad meg a döntést a visszavonulásról?

Tényleg akkor védtem utoljára az élvonalban, de már tavaly februárban elbúcsúztam a csapattól. Az igazolásom viszont megmaradt a klubnál, így tudtam azon a találkozón a kapuba állni. Hatalmas megtiszteltetés volt évekig az NB1-ben játszani. Mivel azonban megtaláltam a saját utam a civil életben is, így nincs bennem hiányérzet.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy Balmazújvárosban ismerkedtél meg a sportág alapjaival. Fel tudod ezt az időszakot idézni?

Ma is elevenen él bennem az első tréning. Éppen labdáztunk a társaimmal, a kapuban pedig én álltam, amikor Halász Ferenc tanár úr megérkezett az edzésre. Rögtön azt mondta nekem, hogy én leszek a kapus. Ezután végigsírtam az éjszakát, mert én édesapámhoz (Király Sándor – a szerk. megjegyzése) hasonlóan irányító szerettem volna lenni. Aztán részt vettünk egy tornán, amelyen engem választottak meg a legjobb kapusnak. Ez volt az az élmény, aminek köszönhetően már soha többé nem akartam a kaput elhagyni.

Később viszont, amikor a DVSC-hez kerültél, már aligha hullottak a könnyeid.

Komoly elismerést jelentett akkoriban a csapathoz tartozni, hiszen egy EHF-kupa győztes klub utánpótlásában nevelkedtem, és mindig az előttem lévő korosztályban szerepeltem. Ehhez kellett azonban az újvárosi „kézilabda iskola”, hiszen itt dőlt az el, hogy én kézilabdázó leszek.

A cívisvárosban mutatkoztál be az élvonalban, majd pedig Derecskére kerültél kölcsönbe, aztán pedig a csapattal együtt Nyíradonyba költöztél. Hogyan élted meg ezeket az éveket?

Akkor természetesen csalódott voltam kissé amiatt, hogy nem számítottak rám Debrecenben, hiszen fiatal voltam, lendülettel teli. Utólag viszont már azt mondom, hogy lehet így jártam jobban, hiszen Köstner Vilmossal dolgozhattam együtt. Derecskén nagyon sok lehetőséget kaptam, ez kellett ahhoz, hogy kiforrjam magam. Ott lettem NB1-es szintű kapus, de a nyíradonyi időszakban is sokat fejlődtem.

Nyíradony után pedig Hódmezővásárhely volt a következő állomáshelyed. Ekkor kerültél először igazán messze Debrecentől.

A nyíradonyi csapat anyagi okok miatt 2009-ben feloszlott. Szerencsére velem együtt igazolt a Csongrád megyeiekhez Sopronyi Anett és Kudor Kitti is, így könnyebben ment a beilleszkedés.

A debreceni és derecskei időszakban megszokhattad, hogy mindig lelkes szurkolók előtt léphettél pályára. Veszprémben ugyanakkor szokatlan lehetett az üres lelátók előtt játszani.

Debrecenben nem divatdrukkerek járnak kézilabda-mérkőzésre, ez biztos! Nincs még egy csapat Magyarországon, amelynek ilyen szurkolótábora lenne. Veszprémben viszont, ha nem ment a gárdának, nagyon hamar megtalálták a nézők a játékosokat is, és a trágárságtól sem riadtak vissza. Sokszor kaptunk olyan megjegyzéseket is, ami után felvetődött bennem a kérdés, hogy minek járnak ezek az emberek meccsre. Jó érzés volt aztán ismét visszakerülni Debrecenbe, ahol ismét együtt dolgozhattam a már emlegetett Köstner Vilmossal.

Nem először említed a nevét. Őt leginkább a drákói szigoráról és a speciális edzésmódszereiről ismerik. Milyen edző ő valójában?

Valóban egy nagyon erőskezű tréner, aki a kemény munkában hisz. Vannak olyan játékosok, akiknek ez a stílus fekszik, másoknál viszont – különösen a fiatal kézilabdázók körében – nem biztos, hogy ez célravezető.

Néhány évvel ezelőtt készült veled egy interjú, amelyben azt mondtad, hogy az álmod a felnőtt válogatottság. Mikor érezted úgy, hogy meglehet erre az esélyed?

Végigjártam az összes korosztályos válogatottat. A hazánkban rendezett főiskolás VB után – amelyen másodikak lettünk –, gondoltam arra, hogy Pálinger Katalin visszavonulása után bekerülhetek a szövetségi kapitány látókörébe. Nem gondoltam, hogy jobb vagyok mindenkinél, de akkor úgy éreztem, hogy lehet esélyem bekerülni a keretbe. Ez ugyan nem sikerült, de hiányérzet nem maradt bennem, mert „B-kerettagként” is értek sikerek. Ennél fájóbb, hogy külföldön nem tudtam magam megmutatni, de mára már ezen is túlléptem.

Évekig elképzelhetetlennek tűnt az, hogy Király Annamária egyszer a balmazújvárosi női kézilabdacsapat kapuját őrizze. A nyáron viszont engedtél Melkó Károly csábításának, így visszatérsz a kézilabdapályára. Mivel tudott a tréner meggyőzni?

Néhány hónappal ezelőtt megjelent egy cikk, amelyben arról is szó esett, hogy szívesen látnának az együttesnél. Noha kicsit váratlanul ért a hír, örültem neki, hiszen korábban, amikor találkoztunk Melkó Károllyal, valóban szóba került az esetleges visszatérésem. Nagyon jól esett, hogy nem felejtettek el. Másrészt, be kell valljam, hiányzott a labda, a mozgás, és kézilabdás közeg is.

Mennyire ismered a leendő csapattársaidat?

Természetesen vannak, akiket ismerek, sőt olyan csapattársak is vannak, akikkel játszottam is már együtt. Mivel nyitott személyiség vagyok, nem félek  az új közösségtől.

Kívülállóként azt gondolom, hogy nem csak a pályán lehet majd fontos szereped, hanem az öltözőben is. Készen állsz arra a helyzetre, amikor esetleg majd neked kell összekapni a csapatot?

Azt szokták mondani, hogy egy falkának mindig szüksége van egy vezérre. Ez a karakter nem áll távol tőlem. Egy közösségben nem lehet azt megengedi, hogy annak tagjai elbeszéljenek egymás mellett. Nem állna távol tőlem az, hogy az öltözőben a társaim elé álljak, és elmondjam a véleményem. Egy csapatnak mindig össze kell tartania. Ha olyan helyzet adódik, amikor ki kell állnom, különösen, ha még segítőtársakra is találok, akkor meg is fogom tenni.

Azt hiszem, nem túlzó az a megállapítás, hogy a város nagyon sokat köszönhet édesapádnak, hiszen a rendezvénycsarnok nélküle aligha épült volna meg. Szándékosan provokatív a kérdésem: elvárod, hogy te legyél a csapat első számú kapusa?

Amikor Melkó Károllyal egyeztettünk, kategorikusan kijelentettem, hogy nem szeretnék első számú kapus lenni. Ennek egyik oka, hogy a munkám miatt nem tudom vállalni, hogy minden edzésen jelen legyek. Ugyanakkor az egészségi állapotom okán sem jelenthetem ki, hogy én leszek a kezdő hálóőr. Nem azért kezdtem újra, hogy babérokat arassak. A tudásomat szeretném elsősorban átadni a következő generációnak. A kapusokkal például külön is foglalkozom majd.

Több hét van még a bajnoki rajtig. Mit vársz a szezontól, amely több újdonságot rejt mind a számodra, mind pedig a csapat számára?

Egy sokat futó, hajtós csapathoz csatlakoztam. Fel kell vennünk az NB II. ritmusát, rutint kell szereznünk. Szeretném, ha sikerülne egy-két éven belül még egy osztállyal feljebb lépni, de ehhez azért még fejlődnünk kell. Ebben szeretnék segíteni az együttesnek.

(B.T.)

"Az erősítések zavarták a finom szakmai munkát"

Interjú Rácz Sándorral, a König-Trade Balmazújvárostól búcsúzó trénerrel

Két év után távozik Rácz Sándor, az NB1/B keleti csoportjában ezüstérmet szerző a König-Trade Balmazújváros vezetőedzője. Ahogyan arról elsőként hírt adtunk, helyét Füzesi Ferenc foglalja el a kispadon. A cikkben, amelyet a Hajdú-Bihari Napló és online kiadása, a haon.hu egyaránt átvett, arról is beszámoltunk, hogy a volt tréner nem tudta vállalni azt a fizikai igénybevételt, amit egy főállású szakvezetőtől a Nyíregyháza és Balmazújváros közötti ingázás megkövetelne. Rácz Sándor portálunknak beszélt először kendőzetlenül a válásról, illetve arról a két évről, amelyet edzőként a csapat mellett töltött.

Rácz Sándor két évig
irányította a csapatot
fotó: ozdikc.hu

Nehezen sikerült Önt elérnem. Nyaralt vagy egészen más irányú elfoglaltságai voltak?

Pedagógus és osztályfőnök is vagyok (Arany János Gimnázium, Nyíregyháza – a szerk. megjegyzése), emellett érettségi vizsgán is elnököltem az elmúlt napokban, így csak az esti órákban kapcsoltam be a telefonomat.

A tanév és a kézilabdaidény is véget ért már. Melyik volt fárasztóbb és hosszabb?

A tanév valamivel tovább tartott. A másodosztályú kézilabda-bajnokságban idén egy csonkított bajnokságot rendeztek, hiszen csak tizenkét csapat indult a pontvadászatban.

Egy hónapja már, hogy befejeződött már az idény, amelynek végén pedig ezüstérmet vehették át a játékosok és a szakmai stáb tagjai. A nyári felkészülést azonban már nem Rácz Sándorral, hanem Füzesi Ferenc irányításával kezdi meg a König-Trade Balmazújváros. Ön szeretett volna menni, vagy a klubvezetés kezdeményezte a váltást?

Lehetne azon polemizálni, hogy ki mit mondott. Két évvel ezelőtt úgy csaptam Király Sándor tenyerébe, hogy nálam egy csapat érésének folyamata három évig tart. Az elsőben tanul a gárda. A második esztendőben azt csinálja, amit az elsőben elsajátított. Játszani viszont csak a harmadik évben fogja. Azt látni kell, hogy a csapattal szemben megnövekedtek az elvárások, ami lehet, hogy egy főállású szakembert kíván. A vezetőknek elmondtam, hogy a tanítványaim miatt fizikailag ennél több időt nem tudok a csapatra fordítani, és azt is hozzátettem, hogy ha teljes értékű trénert szeretnének a csapat mellé, akkor én azt elfogadom.

A klub nem titkoltan a bajnoki címet és a feljutást tűzte ki maga elé célként. Ezek fényében csalódás ez az ezüstérem?

A balmazújvárosi csapat az NB II. negyedik helyéről küzdötte fel magát az NB1/B második helyére. Az alakulat százalékban kifejezett teljesítése a két évvel ezelőtti 25 százalékról emelkedett az idei 72 százalékra. Más lapra tartozik, hogy januárban mind a vezetők, mind pedig a játékosok részéről megjelent az elvárás: nyerjük meg a bajnokságot. Egy valamire való edző és játékos mindig ennek szellemében dolgozik, nem szeretne egyetlen mérkőzést sem elveszíteni. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem siettették-e ezt az érési folyamatot, amiről beszéltem. Visszagondolva azokra a meccsekre, amelyeket nagyon tisztán nyert meg a gárda, el kell fogadnom, hogy a csapat nem tudott 60 percig egyenletesen, ugyanazon a magas színvonalon kézilabdázni.

.

Koraiak voltak az élvonalról szőtt álmok?

Az én olvasatomban igen. Még akkor is, ha jó szándékú, de olyan utólagos erősítések történtek az együttesnél, amelyek már zavarták a finom szakmai munkát. Tizennyolc játékosom volt, de nem tudtam mindenkit a csapatba nevezni. Alkalmanként arra koncentráltam, hogy izzadjon meg valamennyi játékosom, mert volt olyan kézilabdázó, aki csak heti egy edzésen vett részt. Így elmaradtak azok a taktikai finomítások, amelyeket még el kellett volna végeznünk. A kudarcban biztosan nekem is megvan a magam része, de a két szezon minden pillanatát, a csapat kudarcait és sikereit egyaránt vállalom. Visszatérve az előző kérdésére: be kell valljam, rosszul esik a második hely, mert egy rendkívül presszionált állapot uralkodott a csapat körül, azaz minden áron meg kellett volna nyernünk a bajnokságot. Sajnos ez a nagy nyomás sem pozitívan hatott az együttesre. Így a Mezőkövesd (MKC), amely korábbi NB1-es sportdiplomáciai kapcsolatait is mozgósította, megelőzött bennünket.

Ön is utalt már arra, hogy a téli holt idényben, valamint a tavasz elején összesen egy kezdő hetesre való játékos érkezett az együtteshez. Lehet, hogy aránytalan mértékben nyúltak bele a keretbe? 

Két év alatt 51 játékos fordult meg a kezem alatt. Ez sok, ennyire nincs szükség. Ennél egyszerűsítettebb, eltökéltebb és szakmailag felépítettebb csapat kell. Voltak szlovén, montenegrói, és más nációk kézilabdázói a vendégeink, akik azért vettek részt próbaedzésen, tesztmérkőzésen, vagy akár készültek velünk hosszabb ideig, hogy igazolják, tudnak nekünk segíteni a céljaink elérésében.

Mennyi beleszólása volt a játékosok kiválasztásába? Mert úgy veszem ki a szavaiból, hogy nem feltétlenül igazolta volna már le ezeket a kézilabdázókat.

Voltak egyeztetések, tehát azt nem lehet mondani, hogy a fejem fölött történtek ezek az intézkedések. Hogy mégis ennyi lett, az Király Sándor lehetőségeinek és jobbító szándékának tudható be. De a menedzserek is megérik a pénzüket! Megneszelnek egy hiteles és jó szándékú embert, ők pedig, mint a döglegyek, megjelennek, és megpróbálnak mindenféle árucikkeket a klubra sózni. A végén még a Gyöngyössel is belegabalyodtunk egy olyan diplomáciai sodrásba, amit a mai napig próbálok megérteni. Ugyanakkor mások is felteszik azt a kérdést, hogy miért volt erre szükség.

Mint az ismert, Doros Ákos, Gúnya Péter és Sándor Roland érkezett a Heves megyeiektől. De beszéljünk egy kicsit az eredményekről is. Öt alkalommal kapott ki az együttes ebben a pontvadászatban, a Mezőkövesdtől oda-vissza. A debreceni vereség volt a legfájóbb ebben az idényben?

Nem költözött be velem a szerencse a Hódos csarnokba. Ebben a szezonban háromszor kaptunk ki egy góllal. Fájt persze az MKC-től tavasszal elszenvedett vereség, de még fájóbb volt az őszi találkozó. Akkor pontveszteség nélkül utaztunk a borsodiakhoz, mégis megbicsaklottunk. Az áprilisi mérkőzés egy heroikus küzdelem volt. Egészen másként alakult volna az eredmény, ha az ott megítélt és kimaradt hét büntetőből legalább négyet értékesítünk. Kilencből csak két hétméterest dobtunk be. Ilyet a kézilabdapályán én még nem is láttam! De ennél mélyebb okai is vannak, hogy ezt a rangadót elveszítettük: nem fizikális indítékai voltak ennek a vereségnek, hanem a két csapat érése közti különbség döntött. Nálunk nem voltak olyan rutinos játékosok, akik szemrebbenés nélkül feldolgozzák azt, hogy idegen környezetben játszanak. Úgy gondolom, hogy az a várakozás, az a presszió, ami a csapatot nyomta, visszaütött. Nem tudták ezt a helyzetet feldolgozni. De ha már itt tartunk, akkor mondjuk el, hogy a Kövesd úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy kéthetente odahaza 1000-1200 néző űzi-hajtja. Ezzel szemben mi hontalanok voltunk.

A hontalanság, ami 1999 óta jellemzi ezt az együttest, az ön számára meglehetősen különös és szokatlan érzés lehetett, hiszen mind Nyíregyházán, mind pedig Tiszavasváriban, ahonnan König-Trade Balmazújvároshoz érkezett, igen komoly kultúrája van férfi kézilabdának.

Nagyon nehéz volt ezt feldolgozni. Reszkettem a hazai pálya „előnyétől”, hiszen elmentünk Törökszentmiklósra, Békésre, ahol szinte a csilláron is lógtak az emberek, a meccsen pedig mindig bennünket akartak megverni. Ebben a miliőben nagyon nehéz meccseket nyerni és eredményesen szerepelni, ennek ellenére nekünk sikerült. Majd pedig következett a soros hazai találkozó, ahol mi semmilyen hátsó támogatást nem kaptunk, hiányzott ugyanis a hazai szurkolók bíztatása. Ha az ellenfél hozott néhány harsányabb drukkert, akkor be is töltötték hangjukkal a Hódos Imre Sportcsarnokot. A szurkolói bázist nem szabad figyelmen kívül hagyni ebben a sportágban.

A bajnokság mellett a Magyar Kupában is szerepelt az együttes. Az egyik keserű vereséget Balassagyarmaton éppen ebben a sorozatban mérték a klubra. Ez különösen annak a ténynek a tükrében lehet fájó, hogy a Nógrád megyei csapat később a Kalocsát legyőzve a négyes döntőbe jutott a sorozatban, ahol aztán a negyedik helyen végzett.

Egy olyan fázisban került sor erre a találkozóra, amikor több sérülés is sújtott bennünket, a minden áron való győzni akarás pedig megbénította a csapatot. Tisztában kell ugyanakkor azzal is lenni, hogy a balassagyarmati sportcsarnok egy oroszlánbarlang. Ebben a közegben olyan játékosok mondtak csődöt, akik addig a hátukon cipelték az együttest. Nem vallottunk szégyent, de utólag én nem lovagolnék ezen. A Gyarmat ugyan megmutatta arcát a final fourban a nagyok között, de a nógrádiak formája azt követően igen meredeken ívelt lefelé. Az, hogy mi hogyan álltuk volna meg a helyünket a Pick-Szeged, MKB-Veszprém és a Csurgó alkotta mezőnyben, egy másik kérdés, mint ahogy az is, hogy mit adott volna ez a torna a Balmazújváros számára a bajnokság hátralévő részére. 

Egy újságcikkben néhány éve azt írták, hogy Rácz Sándor a kézilabda Michelangelója. Tudjuk, hogy főállású tanárember, vagyis egy pedagógiai érzékkel rendelkező, a kézilabdában is alkotó ember hírében áll.

Emlékszem erre az újságcikkre. Arról van itt szó, hogy minden edző álmodik magának egy kézilabdamodellt. Nekem is van egy ilyen elképzelésem. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy száraz fát, amit aztán fel kell öltöztetni, vagy egy faragatlan követ, amit meg kell munkálni. Amikor az alkotás már hasonlít az én kézilabdamodellemre, akkor van kész a mű. Van egy főhivatásom, amit szeretek, és immár több évtizede művelek. Ha értelmes megkeresés érkezik, akkor azon nyilvánvalóan elgondolkozom, és ha úgy ítélem meg, hogy érdemes belevágnom, akkor el is fogom azt vállalni.

Ugye, láthatjuk az új balmazújvárosi sportcsarnokban?

Úgy köszöntem el Király Sándortól, hogy remélem, tud nekem egy állóhelyet biztosítani a B-középben. Azt mondta, hogy állóhelyet nem, mivel az nem lesz ebben a csarnokban, de ülőhelyet mindig kapok. Ezek a gyerekek, akikhez két éven át több mint négyszázszor utaztam Debrecenbe, mindig új erőt adtak nekem. Amikor megérkeztem hozzájuk, az utazással járó fáradtság rögtön elmúlt, és úgy vélem, nagyon színvonalas munkát végeztem velük. Ez a csapat, még ha létszámban nekem nagy is, hozzám nőtt. Nem tudom levakarni magamról Balmazújváros kézilabda-történelmének ezt a szeletét. Vállalom minden momentumát, sikereit és kudarcait. Ha időm engedi, követni fogom a csapat eredményeit, akár a helyszínen is.

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

Önként jelentkező játékosok a női kézilabdacsapatnál - de továbbra is képben Szabados Ibolya és Király Annamária

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros - szezonértékelő Király Sándor klubelnökkel

"Melkó Karcsi" kiváló szakmai munkát végez - szezonértékelő az NKK Balmazújváros elnökével

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

További cikkek a Sport rovatban!

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros

Szezonértékelő interjú Király Sándorral, a klub elnökével

Átalakult csapattal vág a szeptemberben kezdődő NB1/B-s idénynek a König-Trade Balmazújváros együttese. Több játékos is távozik a klubtól, amely július 15-én már az új rendezvénycsarnokban kezdené a felkészülést.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az eddigi edző, Rácz Sándor két év után távozott a klubtól, helyét a kispadon az élvonalbeli Orosházától érkező Füzesi Ferenc foglalja el. Jelentősebb játékosmozgás várható a keretben is. Elhagyja a balmazújvárosi együttest két rutinos játékos, Nagy Csaba és Kaplonyi Zoltán csapatkapitány is. Utóbbi a pályán és az öltözőben is fontos szerepet töltött be. A 36 éves irányító-átlövő családjához közelebb szeretne kézilabdázni, ezért távozott a Király Sándor által vezetett csapattól. Az 1982-es születésű Nagy szintén több időt szeretne szeretteivel és nemrég született gyermekével tölteni, ezért költözött haza Karcagra. Ugyancsak elhagyja az együttest az egyik kapus, Kőrizs István, aki 2010 nyarán érkezett a csapathoz az akkor élvonalban szereplő Mezőkövesdtől. Kőrizs, akárcsak a szintén eligazoló Pánczél Zoltán a nagy riválisnak ígérkező Egerhez igazolt. Pánczél a csapat egyik legeredményesebb játékosa volt, összesen 83 gólt szerzett. Ő volt ebben az idényben a harmadik legeredményesebb újvárosi játékos.

A tervek szerint augusztusban nyílik meg
a rendezvénycsarnok
fotó: B.T.

Király Sándor az érkezők kapcsán elmondta, hogy több játékossal – magyarral és külföldivel egyaránt – tárgyal, neveket azonban egyelőre nem kívánt mondani. Az elnök a vele készült interjúban arról is beszámolt, hogy a nem titkoltan bajnoki címre és feljutásra törő csapat felkészülése július 15-én kezdődik, reményei szerint immár az új rendezvénycsarnokban, amelyet hivatalosan a "Kastélykerti Esték" programsorozat részeként nyitnak meg egy rangos kézilabdatornával. A König-Trade Balmazújváros elnökével készült szezonértékelő beszélgetés a fenti videóra kattintva hallgatható meg.

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén!

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek!

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub

Szezonértékelő összeállítás az aranyérmek átvétele után

Megvédte megyei bajnoki címét a balmazújvárosi női kézilabdaklub. A csapat tagjai június 2-án, az utolsó bajnoki találkozót követően kapták meg az elsőségért járó aranyérmet. Az egyesület így ismét jogot szerzett az NB II-ben való indulásra. A lefújás után egy órával Szabó Miklós klubelnök és Melkó Károly edző már a jövő évi NB II-es szereplésről és az erősítésekről tárgyalt Király Sándorral, a König-Trade Balmazújváros férfi kézilabdacsapatának elnökével. A szezonértékelő összeállításban, amelyben természetesen a jövőről is szó esik, Melkó Károly tréner, Szabó Miklós elnök, Ludnai Fanni és Zavaczki Edit játékosok szólalnak meg. Az összeállítás a lenti videóra kattintva hallgatható meg.

Nagy volt az öröm a lefújás után
fotó: B.T.

(B.T.)

*Az összeállításban megszólalókkal készített interjúk később teljes egészében, külön-külön is elérhetőek lesznek.

Kapcsolódó cikkek:

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a Balmazújváros - szezonértékelő interjú Király Sándorral

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén!

Füzesi Ferenc személyében új edzővel vág neki a jövő évi NB1/B-s idénynek a König-Trade Balmazújváros kézilabdacsapata. Az új tréner az élvonalban szereplő Orosházától érkezik az együtteshez.

Füzesi Ferenc érkezik
fotó: mksz.hu

Ezüstéremmel zárta az NB1/B keleti csoportjában szereplő König-Trade Balmazújváros férficsapata a 2012/13-as bajnokságot. Az utolsó mérkőzést követően Rácz Sándor benyújtotta lemondását, amelyet a klub vezetése elfogadott. Nem sokáig volt azonban edző nélkül az őszre új csarnokot kapó újvárosi együttes, hiszen az új szakvezetőt Füzesi Ferenc személyében már megtalálták.

Füzesi Ferenc négy és fél év után, a bajnokság végén köszönt el az orosházi csapattól, ahol igen nagy becsben tartják munkáját. A szakvezető a 2009/10-es idényben juttatta fel a Békés megyei klubot az élvonalba, ahol azóta rendre kiharcolta a bennmaradást, a most befejeződött idényben a 9. helyet szerezték meg a dél-alföldiek.

Az új tréner játékosként idehaza Pécsett és Tatabányán kézilabdázott, de megfordult Spanyolországban, a Ponteverda együttesében is. 92 alkalommal játszott a nemzeti csapatban, tagja volt a barcelonai olimpián hetedik helyen végzett férfi kézilabda-válogatottnak is.

Király Sándor, a klub elnöke portálunknak adott interjújában elmondta, azért döntöttek Füzesi mellett, mert ő már bizonyította, hogy kis vidéki egyesülettel is képes komoly eredményt elérni. Az új tréner Balmazújvárosban fog élni, és napi két edzéssel készül majd a csapat az új idényre, amelyre a felkészülés július 15-én kezdődik, az elnök reményei szerint immár az új rendezvénycsarnokban.

(B.T.)

* A balmazújvárosi női kézilabdaklubról szóló szezonértékelő összeállítás, amelyben Melkó Károly tréner, Szabó Miklós klubelnök, valamint Ludnai Fanni és Zavaczki Edit játékosok szólalnak meg, ide kattintva érhető el.

Kapcsolódó cikkek:

KIEMELT Hazatértek! Király Annamária és Szabados Ibolya Újvároson folytatja

"Az erősítések zavarták a finom szakmai munkát" - interjú Rácz Sándorral, az Újvárostól távozó edzővel

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros - szezonértékelő interjú Király Sándorral, a klub elnökével

"Melkó Karcsi kiváló szakmai munkát végez" - szezonértékelő Szabó Miklóssal, az NKK elnökével

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet a nyáron a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

"Hazátlanok vagyunk"

A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-re készül

Balmazújváros férfi kézilabdacsapata a bajnoki címért verseng az NB1/B-ben. A König - Trade Balmazújváros szombaton sokat tehet céljai elérése érdekében, hiszen a listavezető Mezőkövesdet fogadja a debreceni Hódos Imre sportcsarnokban. Miután a csapat 1999 óta albérletben játszik, az önkormányzat által fenntartott városi médiumokban csak marginális szereplőnek számítanak. Az egyesület ambiciózus terveket fogalmazott meg erre az idényre: bajnokként, NB1-es klubként szeretne az új sportcsarnokba hazaköltözni. A fontos mérkőzés előtt szerdán látogattam el a csapat edzésére, ahol Király Sándor elnökkel, Rácz Sándor edzővel és Mateo Diorisszal, a klub dominikai válogatott szélsőjével beszélgettem a rendezvénycsarnokról, a csapatról és természetesen a hétvégi rangadóról. 

Az összeállítás az alábbi videóra kattintva érhető el!

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál? 

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

180 milliót kapott Király Sándor sportcsarnoka a várostól

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

180 milliót kapott Király Sándor sportcsarnoka a várostól

180 millió forinttal támogatja Balmazújváros önkormányzata a Király Sándor vállalkozó által létesülő sport- és rendezvénycsarnok építését – erről még a 2012. december 21-ei testületi ülésén határozott a város közgyűlése. A hozzájárulásért cserébe 15 esztendőn át évente 20 rendezvényt tarthat a létesítményben a város.

Az önkormányzat is beszállt a csarnok
építési költségeibe
fotó: B.T.

Tiba István polgármester a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság ülésén azt mondta, felbosszantotta, hogy a Termál Hotel Balmaz Kft. eredménytelenül pályázott uniós forrásra a csarnok megépítése érdekében. A város első embere, aki fideszes országgyűlési képviselő is, ezért egyeztetést kezdeményezett a Belügyminisztériumban, aminek eredményeként 180 millió forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott a város, amelyet csak a rendezvényház építésére fordíthat. 30 milliót még az előző év végén, a fennmaradó 150 milliót pedig idén január 31-ig utalta át az önkormányzat a vállalkozónak.

A város hozzájárulása fejében a csarnok üzemeltetője vállalta, hogy 15 esztendőn keresztül évente 20 rendezvényt térítésmentesen bonyolíthat le abban a város. A Kastélykert utcán épülő létesítményben mintegy ezer néző tud majd helyet foglalni, így kulturált körülmények között rendezhetik meg többek között a város középiskolájának szalagtűzőit is.

A támogatás ugyanakkor egy másik projekttel is összekapcsolódik. A Termál Hotel Balmaz Kft. a Soós Imre utcán található hévízkutat a fürdővel összekötő csővezeték felújítását valamint egy gáztalanító készülék kivitelezését vállalja át az önkormányzattól mintegy 21 millió forint értékben.

A Király Sándor által épülő csarnok a tervek szerint májusra készül el, amely a város kézilabdacsapatainak otthona lesz, de más események, például konferenciák megrendezésére  alkalmas helyiségek is helyet kapnak benne.

(B.T.)

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet a balmazújvárosi női kézilabdaklub!

Interjú a Kovács Pál-díjas Melkó Károllyal

„A szívemben is Balmazújváros van” – mondja Melkó Károly, Kovács Pál-díjas edző. Az általa edzett megyei bajnok női kézilabdacsapata kapta a város önkormányzatától 2012-ben a „Balmazújváros Sportjáért” címet. A tervek szerint ez lesz utolsó idény a megyei bajnokságban, amelyet már jól érzékelhetően kinőtt az együttes, miután Király Sándor, a férfi klub támogatója, rendezvénycsarnokot épít a Kastélykert utcában. Így 1999 után újra NB II-es női csapata lehet Balmazújvárosnak. A teljes beszélgetés az alábbi videót elindítva hallgatható meg.

- Tréningruha vagy öltöny?

- Gondolom, az edzői öltözékre utal…

- Nem egészen erre gondoltam, hanem sokkal inkább arra, hogy az elmúlt két-három hónapban többször is elegáns öltözetre volt szüksége. Előbb október 23-án, amikor a megyei közgyűléstől átvette a Kovács Pál-díjat, majd pedig december 12-én az ön által edzett női kézilabdacsapat kapta 2012-ben a „Balmazújváros Sportjáért” díjat.

- Sőt, január 10-én a Megyeházán a Balmazújvárosi Általános Iskola Kalmár Zoltán tagintézménye megkapja a legeredményesebb „Jó tanuló, jó sportoló” címet, amit annak az iskolának ítélnek oda, ahonnan a megye legtöbb jó tanuló, jó sportoló díjazottja kikerül. Szerencsére annyi jó eredményünk volt az elmúlt években, hogy a tavalyi esztendő után ismét mi nyertünk. Hogy a kérdésre is válaszoljak, inkább tréningruha, de ilyen eseményeken nagyon szívesen veszek öltönyt, mert ez a mi munkánknak az elismerését jelenti.

- Azt javaslom, haladjunk időrendben. Meglepte, hogy önnek ítélték a Kovács Pál-díjat?

- Meglepett, nem számítottam rá, de annál nagyobb örömmel vettem át. Úgy gondolom, ez a díj eddigi pályafutásom csúcsát jelenti, bár remélem, lesznek még eredményeim, és kaphatok esetleg még elismerést. Úgy gondolom, hogy ez a kitűntetés nem csak nekem szólt, hanem azoknak köszönhetem, akiktől tanulhattam, hál’ Istennek, nagyon sok jó mesterem, tanárom volt. Köszönhetem azoknak, akiket taníthattam, és persze azoknak is, akik felfigyeltek a munkámra, és méltónak találtak erre az elismerésre.

- Különös érzés tölthette el akkor, amikor 2012. december 12-én a díjátadó ceremónián részt vett, hiszen azt a díjat kapta meg a női kézilabdacsapat, amelyet ön 2004-ben átvehetett. Mennyire érzi ezt a díjat a magáénak?

- A munka nyilvánvalóan közös, de annak örültem, hogy végre a lányokat ismerték el. Sokan mondták, hogy érett már a csapatnak ez a kitüntetés. Ebből a jutalomból közösen elfogyasztottunk egy vacsorát. Azt gondolom, hogy ez most teljes egészében a csapat kitüntetése volt.

- Ha szeretném valamihez ezt a szituációt hasonlítani, akkor azt mondanám, hogy 2004-ben a feltalálót ismerték el, most pedig a találmányát.

- Nem igazán tartom számon ezeket a díjakat. Csináltam magamnak egy összegzésfélét az elmúlt évben, de ezt is csak azért, hogy, ha kérik, akkor tudjak erről nyilatkozni. Viszont, ha a tanítványaimat ismerik el, azt nagyon jó szívvel veszem, és nagyon örülök ennek.

- Ezt a kitűntetést a női kézilabdacsapat megyei bajnokságban elért bajnoki címe eredményezte. Ne menjünk el emellett szó nélkül, hiszen nagyon sok nehézséggel küzdenek. Ha visszatekintünk az elmúlt évekre, akkor látjuk, hogy rendre a dobogón végeztek. Erre az évre érett össze ez a gárda annyira, hogy sikerült ezt a bajnoki címet bezsebelni?

- Nagyon fiatal a csapat, a legidősebb játékosom is 88-ban született, a keret zöme viszont 1998-99-es születésű. Mind fizikálisan, mind pedig mentálisan most érettek meg a lányok a bajnoki címre. Korábban nem minden posztra volt megfelelő választás. A keret ma már 18-20 főből áll. Minden mérkőzésen 10-15 percenként cserélem a játékosokat, hogy mindenki elegendő lehetőséget kapjon.

- Eredményes fél szezont tudhat maga mögött ebben az idényben is klub, hiszen toronymagasan vezeti a tabellát. Innen már kötelező behúzni a bajnoki címet?

- Nagyon szeretnénk. Azt szokták mondani, hogy a labda kerek. A legsoványabb győzelmünk is egy létavértesi hétgólos siker volt, de sokan fenik ránk a fogukat. Decemberben játszottunk egy jótékonysági tornán, ahol a Nagyhegyes, akit idehaza 17 góllal vertünk meg, annyira felszívta magát ellenünk, hogy legyőztek bennünket. Ennek ellenére egyébként megnyertük a tornát. Nem lesz sétagalopp a második félév, de ha jól sikerül a felkészülésünk, és elkerülnek bennünket a sérülések, akkor ezt a bajnokságot ekkora előnnyel be kell tudni húznia a csapatnak.

- Nyáron volt lehetőségük edzőtáborban is készülni. Lesz erre módjuk most, a téli szünetben is? Hiszen teremgondok vannak Balmazújvárosban, ezt mindenki számára ismert tény.

- Sajnos most nem terem-, hanem öltözőgondok vannak, ugyanis a sportcsarnok kiszolgálóhelyiségeit felújítják. A játékosok már kénytelenek otthon átöltözni. Tavaly még nagyobb probléma volt, mert akkor a csarnokot újították fel, így edzeni nem tudtunk. Ez persze a kisebbik rossz.

- Az sem egy szabványos méretű kézilabdapálya.

- Így van, ez csak egy 15-ször 30 méteres pálya. Tehát óriási hendikeppel indulunk a többi csapathoz képest. Edzőtáborba télen nem szoktunk menni. Ha a költségvetésünk egy kicsit nagyobb lenne, akkor talán a téli edzőtáborra is jutna pénz. Így majd az edzéseken végzett munka és edzőmérkőzéseknek az erőssége fogja meghatározni, hogy milyen formába fogunk lendülni a tavaszi rajtra.

- Mekkora hátrányt jelent az, hogy Balmazújvárosban még nincs szabványos kézilabdacsarnok, és így hazai mérkőzéseiket egy bitumenes pályán rendezik?

- Nagyon nagy hátrányt jelent. Ezt akkor lehet lemérni, amikor elmegyünk edzőtáborba, és felüdülést jelent egy normális pályán, jó időjárási körülmények között készülni és játszani. Olyan gyakorlatokat tudunk végezni, amelyeket a betonon vagy egy 15-ször 30-as, netalán egy 12-szer 24 méteres pályán nem.

- Ez mérkőzéseken is megmutatkozik? Nem tudják a játékosok mérkőzésszituációban úgy széthúzni a falat, amennyire azt kellene?

- Természetesen. Sokat edzünk a benti teremben, és amikor kimegyünk az első szabadtéri meccsünkre, akkor látszik, hogy nem szélesen játszunk, hanem összetömörülünk. Elég sok ziccert hagyunk ki szélről. Ez nem csak a játékos hibája, hiszen nem tudja éles szögből a kapralövést gyakorolni. A kis teremben nem lehet olyan gyakorlatokat végezni, mint egy szabványos pályán. Ezek tehát megmutatkoznak, különösen a szezon elején. Aztán, ahogy telik az idő, átlendülünk ezen, főleg fejben, utána már annyira nem érezzük ennek hátrányát.

- Szeretnék most egy idézetet felolvasni. „Változás történt a játékosok összetételében. Ketten, Dudás Judit és Kányási Beáta, távoztak a csapattól. Örömömre szolgál viszont, hogy Gám Annamária hazatért Dániából, és így újra erősítheti a csapatot.”. Tudja, hogy mikor nyilatkozta ezt a balmazújvárosi lapnak?

- Nagyon régen lehetett, körülbelül 10 éve, ha nem több.

- Tudja, hogy miért citáltam ezt a néhány sort ide?

- Nem.

- 1998-99-es szezonban játszott utoljára NB II.-es mérkőzést a balmazújvárosi női kézilabdacsapat, miután 1999-től kezdődően csak csarnokban lehetett harmadosztályú mérkőzéseket rendezni. 1999 szeptemberében, amikor ez a nyilatkozta megjelent a Balmazújváros című lapban, már a megyei bajnokságban szerepelt a klub.

- Most már emlékszem, igen. Azért kényszerültünk visszalépni, mert nem lehetett szabadtéren játszani. Annak nem láttuk értelmét, hogy elvándoroljunk Hajdúböszörménybe vagy máshova. Ezért döntött úgy a vezetőség, hogy visszalépteti a csapatot.

- Tételezzük föl, hogy a csapat megnyeri a megyei bajnokságot, elvileg őszre már a technikai feltételek is adottak lesznek az NB II-es szerepléshez. De biztosítva lesznek-e az anyagiak?

- Ez egy nagyon nehéz kérdés. Eddig az önkormányzat támogatott bennünket, amit ezúton is köszönünk, bár egy felnőtt csapat számára 700 ezer forint nagyon kicsi összeg. Sajnos ehhez nem tudtunk szponzori pénzeket hozzátenni. Néha sikeresen pályáztunk, így tudtunk még egy kis pénzt szerezni. Olyan kevésből éltünk, hogy a meccsek után nem tudtam egy kólát venni a játékosoknak. Király Sándor a nyáron átveszi a csapatot. Azt ígérte, hogy biztosítja az anyagi feltételeket. Újdonság, hogy sikerült támogatást szereznünk a társasági adókedvezmények (TAO) révén. Nem volt könnyű, mert, bár a kezdeményezés nagyon jó, a sikerességhez kapcsolatok is szükségesek. Ebből, valamint Király Sándor és az önkormányzat támogatásából egy stabil NB II-es pénzügyi hátteret lehet biztosítani. Ha ez megvan, esetleg még erősíteni is tudunk, akkor nekivághatunk az NB II-es bajnokságnak is.

- Ne ébredjünk még fel ebből az álomból, azt javaslom. Nemrégiben volt szerencsém látni a Füzesabony-Ózd NB II-es kézilabda mérkőzést. Az ózdiak egy hasonló életkorú csapattal rendelkeznek, mint Balmazújváros. A játékukat látva arra gondoltam, hogy velük biztosan felvenné a versenyt az együttes. Mire lenne képes ez a gárda a magasabb osztályban, hiszen azt azért tudjuk, hogy az NB II. második fele és a megyei bajnokság dobogósai között játéktudásban nincs jelentős különbség.

- Játék- és sportvezetők, edzők azt mondták nekem, hogy a csapatom az NB II-ben a dobogóért küzdhetne. Ezt egy kicsit mindig kétkedve fogadom, mert azért az NB II és a megyei bajnokság között van különbség. Szerintük a védekezésünkkel, a gyorsaságunkkal sok csapatot meg tudnánk szorítani a harmadosztályban is. Úgy gondolom, hogy valahol a kettő között van az igazság, tehát a középmezőnyben végeznénk ezzel a játékosállománnyal. Ha esetleg tudnánk erősíteni olyan játékosokkal, akik jelen pillanatban Újvároson vannak - Szabados Ibolyára és Király Annamáriára gondolok -, komolyabb céljaink is lehetnének. Nagyon szeretném, ha ők visszajönnének. Ez egy ütőképes csapat lehet. De nagyon számítok a fiatalokra is, akik most nyolcadik osztályosok, és ha maradnak jövőre is, sokat fognak erősödni, tanulni. Ők lehetnek az igazi erősségei majd a csapatnak.

- Nem ön az illetékes a csarnok ügyében, de azt biztosan tudja, milyen paraméterekkel fog rendelkezni ez a csarnok?

- Keveset tudok erről, de ez egy szabványos sportcsarnok lesz, különböző kiszolgáló létesítményekkel. A csarnokban körülbelül 1000 fő foglalhat helyet. Ez egy multifunkciós rendezvénycsarnok lesz, tehát nem csak sport célokat fog szolgálni, hanem konferenciáknak, szalagavatóknak és koncerteknek is otthona lehet. De ahogy Király Sándort ismerem, ez a sport és a kézilabda fellegvára lesz, és onnantól már csak rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk megtölteni élettel.

- És ha minden a tervek szerint alakul, akkor a következő idény elejére el is fog készülni.

- Én is úgy tudom, hogy május körül kész lesz a csarnok. Ha így lesz, az azt jelenti, hogy szeptemberben már ott kezdhetik a kézilabdacsapatok a következő szezont.

- Jelenthet ez a csarnok perspektívát azoknak a játékosoknak, akik ennek hiánya miatt morzsolódnak le?

- Azt gondolom, hogy a lemorzsolódás egyik oka ez volt. A másik pedig az, hogy nagyon sokan Debrecenben tanulnak tovább, és nem tudják összeegyeztetni a tanulmányaikat a sporttal. De, ha van egy ilyen motivációs bázis, azaz hogy egy szép csarnokban edzhet, és közönség előtt játszhat, akkor ez motiváló erő lesz, kitartást ad a játékosoknak.

- Beszéltünk már a múltról, arról az időszakról, amikor az 1999-ben a megyei bajnokságra nevezett a klub. Ön néhány évvel az előtt, 1996-ban vette át a női csapatot. Fel tudja idézni, hogy milyen körülmények között vette át a csapatot?

- Szabó Miklós, az egyesület elnöke, aki már akkor is betöltötte ezt a funkciót, Halász Ferenc távozása után szólt nekem, hogy a csapat edző nélkül maradt, és megkérdezte, hogy átvenném-e az együttest. Az elnök akkor ideiglenes megoldásra gondolt, de végül maradtam, olyannyira, hogy ma is én edzem a lányokat. Nehezen indultunk, mert szokatlan volt, hogy egy felnőtt csapatot irányítottam, hiszen korábban az utánpótlásban dolgoztam. Azóta már sok tapasztalatot szereztem. Később már azok a játékosokkal dolgozhattam, akiket én neveltem. Ők is tudták, hogy mik az elvárásaim, és mire számíthatnak tőlem. Mára már annyi meccs van a hátam mögött, hogy rutinos edzőnek számítok.

- Azért kérdeztem, mert amíg hallgattam, összeszámoltam, hogy 16 éve edzi a balmazújvárosi kézilabdás lányokat. És azóta folyamatosan problémák vannak a csapat körül. Egy kissé mostohagyermekként kezelték mindig a szakosztályt a városban. Soha nem fordult meg a fejében, hogy elege van a szélmalomharcból, a bitumenpályából, és máshol, magasabb osztályban vállal munkát?

- De, sokszor megfordult a fejemben, éppen amiatt, hogy sokszor kilátástalannak éreztem az egészet.

- Mi tartotta itt?

- A tanítványaim. A Játékosaim, akik egyben a tanítványaim voltak. Lehet volt olyan pillanat, amikor azt mondtam, hogy befejezem, de mindig aludtam rá egyet, és visszamentem. Rájöttem, hogy nem gondoltam igazán sohasem komolyan a lemondást. Nehéz pillanatok közé tartozik például az az eset is, amikor mérkőzés után nem tudok egy kólát venni a csapattagoknak. Sőt, volt olyan mérkőzés, hogy a gyerekeknek nem volt egységes szerelése, tehát kétféle szerelésben játszottunk, miközben tudom, hogy vannak olyan csapatok, ahol négy-öt garnitúra is van. A pénztelenség mellett olyan helyzet is előállt, hogy nem volt elég játékos, arról az állandó problémáról nem is beszélve, hogy pálya sincs. De az eredmények mindig túllendítettek a nehézségeket. Másrészt pedig szeretem is azt, amit csinálok, hiszen az életem részévé vált. És persze a problémák miatt egy kicsit meg is kérgesedik az ember, és sokszor az motoszkált bennem, hogy csak azért is megmutatom, hogy mindezek ellenére meg tudjuk csinálni.

- Voltak konkrét megkeresések is?

- Voltak. Kerestek például a helyi férficsapattól. Nem is olyan régen Hajdúböszörménybe hívtak edzősködni. Szóval voltak lehetőségek, de mindig maradtam a csapatnál.

- Abban, hogy maradt, szerepe volt a lokálpatriotizmusnak is?

- Valószínűleg, noha én debreceni vagyok. Érdekes például az a szituáció, amikor debreceni csapat ellen játszunk. Én akkor „hajrá Újváros”-t mondok. És már így is érzek. Nekem már a szívemben is Balmazújváros van.

- Debrecenben született, a Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett. Több éve viszont Balmazújvárosban él, a Kalmár Zoltán tagintézmény pedagógusa. Megszerette Balmazújvárost?

- Igen, abszolút. Igazából nem terveztünk ennyi időre, mikor ide jöttünk a feleségemmel tanítani. Azt gondoltuk, hogy egy pár évet maradunk, és aztán valószínűleg visszamegyünk Debrecenbe. Megszoktuk, megszerettük ezt a várost. Jól érezzük magunkat. A tanítványok, az iskola, a kollégák és persze az eredmények arra sarkalltak bennünket, hogy maradjunk. Én most már nem azt mondom, hogy debreceni vagyok, hanem hogy balmazújvárosi.

- Ha nyáron összefutunk a városban, és megkérdezem öntől, hogy mi újság a csapattal, akkor arra szíve szerint mit válaszolna?

- Azt szeretném válaszolni, hogy örömmel jelenthetjük, hogy megnyertük a megyei bajnokságot, veretlenül. Ez azt jelenti, hogy feljutottunk az NB II-be, az edzéseinket már a csarnokban tartjuk, heti négy alkalommal. Egy mentálisan is megerősödött, jól sikerült edzőtáborból hazatért csapattal, esetleg egy-két új arccal, jó hangulatú edzésekkel készülünk az NB II-re.

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

KIEMELT  Önként jelentkező játékosok a női kézilabdacsapatnál - de továbbra is képben Szabados Ibolya és Király Annamária

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

"Melkó Karcsi kiváló szakmai munkát végez" - interjú az NB II-re nevező NKK elnökével

"Az erősítések zavarták a finom szakmai munkát" - interjú Rácz Sándorral, a König-Trade Balmazújvárostól távozó edzővel

Az új csarnokban kezdené a felkészülést az NB1/B-s Balmazújváros - szezonértékelő Király Sándorral

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújvárosdebreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesisportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Már edzenek Melkó Károly tanítványai

Átveszi a női kézilabdaklubot Király Sándor – nyilatkozta Melkó Károly az expressis verbis portálnak, így, ha időre elkészül a sportcsarnok, jövőre már az NB II-ben szerepelhet az NKK-Balmazújváros. A csapat egyébként ma elkezdte a felkészülést a megyei bajnokság tavaszi idényére, amelyet címvédőhöz méltó módon, a tabella éléről várnak a lányok.

Téli edzőtáborra nem jut pénz a női kézilabdacsapatnál
forrás: NKK-Balmazújváros (Facebook)

Király Sándor működteti a következő szezontól a balmazújvárosi női kézilabdaklubot. Így, ha nyár elején valóban átadják a Kastélykert utcán a vállalkozó magánberuházásaként épülő sport- és rendezvénycsarnokot, 1999 után újra NB II-es mérkőzéseket játszhatnak a város női kézilabdázói, aminek révén ismét több figyelem vetülhet a szakosztályra.

Ahhoz azonban, hogy a magasabb osztályban való szereplést alanyi jogon vívja ki az együttes, meg kell védenie bajnoki címét a megyei bajnokságban. Ennek jegyében kezdődött a tavaszi szezonra való felkészülés klubnál. Így ma délután négy órakor már a waxos kézilabdák pattogásától volt hangos a Kalmár Iskola tornaterme. A 14 éves korosztály, akik a csapat egyik felét alkotják, ugyanis január 13-án már az ERIMA országos bajnokság aktuális fordulójában lépnek pályára. A megyei bajnokságban címvédő csapat rutinosabb, ám még így rendkívül fiatal része pedig január 7-én, hétfőn kapcsolódik be munkába.

Melkó Károly elmondta: a téli felkészülési időszakban nincs lehetőségük edzőtáborba vonulni, ami azért okoz komoly problémát, mert szabványos méretű kézilabdapályán csak edzőmérkőzéseken gyakorolhatnak. „Így tréningek mellett elsősorban a felkészülési találkozók határozzák meg, hogy milyen formában kezdi a tavaszi idényt a csapat” – nyilatkozta az edző. A tréner gondjait tovább fokozza, hogy a Sporttér utcai csarnok öltözőit ezekben a napokban újítják fel, ezért a játékosok már odahaza kénytelenek sportszerelést ölteni.

Az egyelőre mostoha körülmények azonban nem szegik kedvét sem a játékosoknak, sem az edzőnek. Melkó Károly óvatosan fogalmazott akkor, amikor a következő bajnoki címről beszélt: „sokan fenik a fogukat ránk, de szeretnénk bebizonyítani, hogy nem véletlenül nyertük meg tavaly a bajnokságot” – mondta a szakvezető.

A megyei bajnokság címvédője veretlenül vezeti a tabellát. Mind a tíz ellenfelét magabiztosan győzte le, így nem csak a legtöbb pontot gyűjtötték, hanem a legtöbb gólt dobták és a legkevesebbet is kapták. A tavaszi nyitófordulóban, március 24-én a Nádudvar vendégeként lépnek pályára az újvárosi lányok.

(A Melkó Károllyal készült mintegy félórás interjút a jövő hét folyamán publikálja a portál szerkesztője.)

(B.T.)