"Az erősítések zavarták a finom szakmai munkát"

Interjú Rácz Sándorral, a König-Trade Balmazújvárostól búcsúzó trénerrel

Két év után távozik Rácz Sándor, az NB1/B keleti csoportjában ezüstérmet szerző a König-Trade Balmazújváros vezetőedzője. Ahogyan arról elsőként hírt adtunk, helyét Füzesi Ferenc foglalja el a kispadon. A cikkben, amelyet a Hajdú-Bihari Napló és online kiadása, a haon.hu egyaránt átvett, arról is beszámoltunk, hogy a volt tréner nem tudta vállalni azt a fizikai igénybevételt, amit egy főállású szakvezetőtől a Nyíregyháza és Balmazújváros közötti ingázás megkövetelne. Rácz Sándor portálunknak beszélt először kendőzetlenül a válásról, illetve arról a két évről, amelyet edzőként a csapat mellett töltött.

Rácz Sándor két évig
irányította a csapatot
fotó: ozdikc.hu

Nehezen sikerült Önt elérnem. Nyaralt vagy egészen más irányú elfoglaltságai voltak?

Pedagógus és osztályfőnök is vagyok (Arany János Gimnázium, Nyíregyháza – a szerk. megjegyzése), emellett érettségi vizsgán is elnököltem az elmúlt napokban, így csak az esti órákban kapcsoltam be a telefonomat.

A tanév és a kézilabdaidény is véget ért már. Melyik volt fárasztóbb és hosszabb?

A tanév valamivel tovább tartott. A másodosztályú kézilabda-bajnokságban idén egy csonkított bajnokságot rendeztek, hiszen csak tizenkét csapat indult a pontvadászatban.

Egy hónapja már, hogy befejeződött már az idény, amelynek végén pedig ezüstérmet vehették át a játékosok és a szakmai stáb tagjai. A nyári felkészülést azonban már nem Rácz Sándorral, hanem Füzesi Ferenc irányításával kezdi meg a König-Trade Balmazújváros. Ön szeretett volna menni, vagy a klubvezetés kezdeményezte a váltást?

Lehetne azon polemizálni, hogy ki mit mondott. Két évvel ezelőtt úgy csaptam Király Sándor tenyerébe, hogy nálam egy csapat érésének folyamata három évig tart. Az elsőben tanul a gárda. A második esztendőben azt csinálja, amit az elsőben elsajátított. Játszani viszont csak a harmadik évben fogja. Azt látni kell, hogy a csapattal szemben megnövekedtek az elvárások, ami lehet, hogy egy főállású szakembert kíván. A vezetőknek elmondtam, hogy a tanítványaim miatt fizikailag ennél több időt nem tudok a csapatra fordítani, és azt is hozzátettem, hogy ha teljes értékű trénert szeretnének a csapat mellé, akkor én azt elfogadom.

A klub nem titkoltan a bajnoki címet és a feljutást tűzte ki maga elé célként. Ezek fényében csalódás ez az ezüstérem?

A balmazújvárosi csapat az NB II. negyedik helyéről küzdötte fel magát az NB1/B második helyére. Az alakulat százalékban kifejezett teljesítése a két évvel ezelőtti 25 százalékról emelkedett az idei 72 százalékra. Más lapra tartozik, hogy januárban mind a vezetők, mind pedig a játékosok részéről megjelent az elvárás: nyerjük meg a bajnokságot. Egy valamire való edző és játékos mindig ennek szellemében dolgozik, nem szeretne egyetlen mérkőzést sem elveszíteni. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem siettették-e ezt az érési folyamatot, amiről beszéltem. Visszagondolva azokra a meccsekre, amelyeket nagyon tisztán nyert meg a gárda, el kell fogadnom, hogy a csapat nem tudott 60 percig egyenletesen, ugyanazon a magas színvonalon kézilabdázni.

.

Koraiak voltak az élvonalról szőtt álmok?

Az én olvasatomban igen. Még akkor is, ha jó szándékú, de olyan utólagos erősítések történtek az együttesnél, amelyek már zavarták a finom szakmai munkát. Tizennyolc játékosom volt, de nem tudtam mindenkit a csapatba nevezni. Alkalmanként arra koncentráltam, hogy izzadjon meg valamennyi játékosom, mert volt olyan kézilabdázó, aki csak heti egy edzésen vett részt. Így elmaradtak azok a taktikai finomítások, amelyeket még el kellett volna végeznünk. A kudarcban biztosan nekem is megvan a magam része, de a két szezon minden pillanatát, a csapat kudarcait és sikereit egyaránt vállalom. Visszatérve az előző kérdésére: be kell valljam, rosszul esik a második hely, mert egy rendkívül presszionált állapot uralkodott a csapat körül, azaz minden áron meg kellett volna nyernünk a bajnokságot. Sajnos ez a nagy nyomás sem pozitívan hatott az együttesre. Így a Mezőkövesd (MKC), amely korábbi NB1-es sportdiplomáciai kapcsolatait is mozgósította, megelőzött bennünket.

Ön is utalt már arra, hogy a téli holt idényben, valamint a tavasz elején összesen egy kezdő hetesre való játékos érkezett az együtteshez. Lehet, hogy aránytalan mértékben nyúltak bele a keretbe? 

Két év alatt 51 játékos fordult meg a kezem alatt. Ez sok, ennyire nincs szükség. Ennél egyszerűsítettebb, eltökéltebb és szakmailag felépítettebb csapat kell. Voltak szlovén, montenegrói, és más nációk kézilabdázói a vendégeink, akik azért vettek részt próbaedzésen, tesztmérkőzésen, vagy akár készültek velünk hosszabb ideig, hogy igazolják, tudnak nekünk segíteni a céljaink elérésében.

Mennyi beleszólása volt a játékosok kiválasztásába? Mert úgy veszem ki a szavaiból, hogy nem feltétlenül igazolta volna már le ezeket a kézilabdázókat.

Voltak egyeztetések, tehát azt nem lehet mondani, hogy a fejem fölött történtek ezek az intézkedések. Hogy mégis ennyi lett, az Király Sándor lehetőségeinek és jobbító szándékának tudható be. De a menedzserek is megérik a pénzüket! Megneszelnek egy hiteles és jó szándékú embert, ők pedig, mint a döglegyek, megjelennek, és megpróbálnak mindenféle árucikkeket a klubra sózni. A végén még a Gyöngyössel is belegabalyodtunk egy olyan diplomáciai sodrásba, amit a mai napig próbálok megérteni. Ugyanakkor mások is felteszik azt a kérdést, hogy miért volt erre szükség.

Mint az ismert, Doros Ákos, Gúnya Péter és Sándor Roland érkezett a Heves megyeiektől. De beszéljünk egy kicsit az eredményekről is. Öt alkalommal kapott ki az együttes ebben a pontvadászatban, a Mezőkövesdtől oda-vissza. A debreceni vereség volt a legfájóbb ebben az idényben?

Nem költözött be velem a szerencse a Hódos csarnokba. Ebben a szezonban háromszor kaptunk ki egy góllal. Fájt persze az MKC-től tavasszal elszenvedett vereség, de még fájóbb volt az őszi találkozó. Akkor pontveszteség nélkül utaztunk a borsodiakhoz, mégis megbicsaklottunk. Az áprilisi mérkőzés egy heroikus küzdelem volt. Egészen másként alakult volna az eredmény, ha az ott megítélt és kimaradt hét büntetőből legalább négyet értékesítünk. Kilencből csak két hétméterest dobtunk be. Ilyet a kézilabdapályán én még nem is láttam! De ennél mélyebb okai is vannak, hogy ezt a rangadót elveszítettük: nem fizikális indítékai voltak ennek a vereségnek, hanem a két csapat érése közti különbség döntött. Nálunk nem voltak olyan rutinos játékosok, akik szemrebbenés nélkül feldolgozzák azt, hogy idegen környezetben játszanak. Úgy gondolom, hogy az a várakozás, az a presszió, ami a csapatot nyomta, visszaütött. Nem tudták ezt a helyzetet feldolgozni. De ha már itt tartunk, akkor mondjuk el, hogy a Kövesd úgy nyerte meg a bajnokságot, hogy kéthetente odahaza 1000-1200 néző űzi-hajtja. Ezzel szemben mi hontalanok voltunk.

A hontalanság, ami 1999 óta jellemzi ezt az együttest, az ön számára meglehetősen különös és szokatlan érzés lehetett, hiszen mind Nyíregyházán, mind pedig Tiszavasváriban, ahonnan König-Trade Balmazújvároshoz érkezett, igen komoly kultúrája van férfi kézilabdának.

Nagyon nehéz volt ezt feldolgozni. Reszkettem a hazai pálya „előnyétől”, hiszen elmentünk Törökszentmiklósra, Békésre, ahol szinte a csilláron is lógtak az emberek, a meccsen pedig mindig bennünket akartak megverni. Ebben a miliőben nagyon nehéz meccseket nyerni és eredményesen szerepelni, ennek ellenére nekünk sikerült. Majd pedig következett a soros hazai találkozó, ahol mi semmilyen hátsó támogatást nem kaptunk, hiányzott ugyanis a hazai szurkolók bíztatása. Ha az ellenfél hozott néhány harsányabb drukkert, akkor be is töltötték hangjukkal a Hódos Imre Sportcsarnokot. A szurkolói bázist nem szabad figyelmen kívül hagyni ebben a sportágban.

A bajnokság mellett a Magyar Kupában is szerepelt az együttes. Az egyik keserű vereséget Balassagyarmaton éppen ebben a sorozatban mérték a klubra. Ez különösen annak a ténynek a tükrében lehet fájó, hogy a Nógrád megyei csapat később a Kalocsát legyőzve a négyes döntőbe jutott a sorozatban, ahol aztán a negyedik helyen végzett.

Egy olyan fázisban került sor erre a találkozóra, amikor több sérülés is sújtott bennünket, a minden áron való győzni akarás pedig megbénította a csapatot. Tisztában kell ugyanakkor azzal is lenni, hogy a balassagyarmati sportcsarnok egy oroszlánbarlang. Ebben a közegben olyan játékosok mondtak csődöt, akik addig a hátukon cipelték az együttest. Nem vallottunk szégyent, de utólag én nem lovagolnék ezen. A Gyarmat ugyan megmutatta arcát a final fourban a nagyok között, de a nógrádiak formája azt követően igen meredeken ívelt lefelé. Az, hogy mi hogyan álltuk volna meg a helyünket a Pick-Szeged, MKB-Veszprém és a Csurgó alkotta mezőnyben, egy másik kérdés, mint ahogy az is, hogy mit adott volna ez a torna a Balmazújváros számára a bajnokság hátralévő részére. 

Egy újságcikkben néhány éve azt írták, hogy Rácz Sándor a kézilabda Michelangelója. Tudjuk, hogy főállású tanárember, vagyis egy pedagógiai érzékkel rendelkező, a kézilabdában is alkotó ember hírében áll.

Emlékszem erre az újságcikkre. Arról van itt szó, hogy minden edző álmodik magának egy kézilabdamodellt. Nekem is van egy ilyen elképzelésem. Úgy kell ezt elképzelni, mint egy száraz fát, amit aztán fel kell öltöztetni, vagy egy faragatlan követ, amit meg kell munkálni. Amikor az alkotás már hasonlít az én kézilabdamodellemre, akkor van kész a mű. Van egy főhivatásom, amit szeretek, és immár több évtizede művelek. Ha értelmes megkeresés érkezik, akkor azon nyilvánvalóan elgondolkozom, és ha úgy ítélem meg, hogy érdemes belevágnom, akkor el is fogom azt vállalni.

Ugye, láthatjuk az új balmazújvárosi sportcsarnokban?

Úgy köszöntem el Király Sándortól, hogy remélem, tud nekem egy állóhelyet biztosítani a B-középben. Azt mondta, hogy állóhelyet nem, mivel az nem lesz ebben a csarnokban, de ülőhelyet mindig kapok. Ezek a gyerekek, akikhez két éven át több mint négyszázszor utaztam Debrecenbe, mindig új erőt adtak nekem. Amikor megérkeztem hozzájuk, az utazással járó fáradtság rögtön elmúlt, és úgy vélem, nagyon színvonalas munkát végeztem velük. Ez a csapat, még ha létszámban nekem nagy is, hozzám nőtt. Nem tudom levakarni magamról Balmazújváros kézilabda-történelmének ezt a szeletét. Vállalom minden momentumát, sikereit és kudarcait. Ha időm engedi, követni fogom a csapat eredményeit, akár a helyszínen is.

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

Önként jelentkező játékosok a női kézilabdacsapatnál - de továbbra is képben Szabados Ibolya és Király Annamária

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros - szezonértékelő Király Sándor klubelnökkel

"Melkó Karcsi" kiváló szakmai munkát végez - szezonértékelő az NKK Balmazújváros elnökével

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

További cikkek a Sport rovatban!

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros

Szezonértékelő interjú Király Sándorral, a klub elnökével

Átalakult csapattal vág a szeptemberben kezdődő NB1/B-s idénynek a König-Trade Balmazújváros együttese. Több játékos is távozik a klubtól, amely július 15-én már az új rendezvénycsarnokban kezdené a felkészülést.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, az eddigi edző, Rácz Sándor két év után távozott a klubtól, helyét a kispadon az élvonalbeli Orosházától érkező Füzesi Ferenc foglalja el. Jelentősebb játékosmozgás várható a keretben is. Elhagyja a balmazújvárosi együttest két rutinos játékos, Nagy Csaba és Kaplonyi Zoltán csapatkapitány is. Utóbbi a pályán és az öltözőben is fontos szerepet töltött be. A 36 éves irányító-átlövő családjához közelebb szeretne kézilabdázni, ezért távozott a Király Sándor által vezetett csapattól. Az 1982-es születésű Nagy szintén több időt szeretne szeretteivel és nemrég született gyermekével tölteni, ezért költözött haza Karcagra. Ugyancsak elhagyja az együttest az egyik kapus, Kőrizs István, aki 2010 nyarán érkezett a csapathoz az akkor élvonalban szereplő Mezőkövesdtől. Kőrizs, akárcsak a szintén eligazoló Pánczél Zoltán a nagy riválisnak ígérkező Egerhez igazolt. Pánczél a csapat egyik legeredményesebb játékosa volt, összesen 83 gólt szerzett. Ő volt ebben az idényben a harmadik legeredményesebb újvárosi játékos.

A tervek szerint augusztusban nyílik meg
a rendezvénycsarnok
fotó: B.T.

Király Sándor az érkezők kapcsán elmondta, hogy több játékossal – magyarral és külföldivel egyaránt – tárgyal, neveket azonban egyelőre nem kívánt mondani. Az elnök a vele készült interjúban arról is beszámolt, hogy a nem titkoltan bajnoki címre és feljutásra törő csapat felkészülése július 15-én kezdődik, reményei szerint immár az új rendezvénycsarnokban, amelyet hivatalosan a "Kastélykerti Esték" programsorozat részeként nyitnak meg egy rangos kézilabdatornával. A König-Trade Balmazújváros elnökével készült szezonértékelő beszélgetés a fenti videóra kattintva hallgatható meg.

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén!

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek!

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

Új tréner a König-Trade Balmazújváros élén!

Füzesi Ferenc személyében új edzővel vág neki a jövő évi NB1/B-s idénynek a König-Trade Balmazújváros kézilabdacsapata. Az új tréner az élvonalban szereplő Orosházától érkezik az együtteshez.

Füzesi Ferenc érkezik
fotó: mksz.hu

Ezüstéremmel zárta az NB1/B keleti csoportjában szereplő König-Trade Balmazújváros férficsapata a 2012/13-as bajnokságot. Az utolsó mérkőzést követően Rácz Sándor benyújtotta lemondását, amelyet a klub vezetése elfogadott. Nem sokáig volt azonban edző nélkül az őszre új csarnokot kapó újvárosi együttes, hiszen az új szakvezetőt Füzesi Ferenc személyében már megtalálták.

Füzesi Ferenc négy és fél év után, a bajnokság végén köszönt el az orosházi csapattól, ahol igen nagy becsben tartják munkáját. A szakvezető a 2009/10-es idényben juttatta fel a Békés megyei klubot az élvonalba, ahol azóta rendre kiharcolta a bennmaradást, a most befejeződött idényben a 9. helyet szerezték meg a dél-alföldiek.

Az új tréner játékosként idehaza Pécsett és Tatabányán kézilabdázott, de megfordult Spanyolországban, a Ponteverda együttesében is. 92 alkalommal játszott a nemzeti csapatban, tagja volt a barcelonai olimpián hetedik helyen végzett férfi kézilabda-válogatottnak is.

Király Sándor, a klub elnöke portálunknak adott interjújában elmondta, azért döntöttek Füzesi mellett, mert ő már bizonyította, hogy kis vidéki egyesülettel is képes komoly eredményt elérni. Az új tréner Balmazújvárosban fog élni, és napi két edzéssel készül majd a csapat az új idényre, amelyre a felkészülés július 15-én kezdődik, az elnök reményei szerint immár az új rendezvénycsarnokban.

(B.T.)

* A balmazújvárosi női kézilabdaklubról szóló szezonértékelő összeállítás, amelyben Melkó Károly tréner, Szabó Miklós klubelnök, valamint Ludnai Fanni és Zavaczki Edit játékosok szólalnak meg, ide kattintva érhető el.

Kapcsolódó cikkek:

KIEMELT Hazatértek! Király Annamária és Szabados Ibolya Újvároson folytatja

"Az erősítések zavarták a finom szakmai munkát" - interjú Rácz Sándorral, az Újvárostól távozó edzővel

Veretlen bajnokok: az NB II-re nevez a női kézilabdaklub - szezonértékelő összeállítás

Az új csarnokban kezdené a felkészülést a König-Trade Balmazújváros - szezonértékelő interjú Király Sándorral, a klub elnökével

"Melkó Karcsi kiváló szakmai munkát végez" - szezonértékelő Szabó Miklóssal, az NKK elnökével

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet a nyáron a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

"Hazátlanok vagyunk" - A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-be készül

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

"Hazátlanok vagyunk"

A König-Trade Balmazújváros debreceni albérletében már az NB1-re készül

Balmazújváros férfi kézilabdacsapata a bajnoki címért verseng az NB1/B-ben. A König - Trade Balmazújváros szombaton sokat tehet céljai elérése érdekében, hiszen a listavezető Mezőkövesdet fogadja a debreceni Hódos Imre sportcsarnokban. Miután a csapat 1999 óta albérletben játszik, az önkormányzat által fenntartott városi médiumokban csak marginális szereplőnek számítanak. Az egyesület ambiciózus terveket fogalmazott meg erre az idényre: bajnokként, NB1-es klubként szeretne az új sportcsarnokba hazaköltözni. A fontos mérkőzés előtt szerdán látogattam el a csapat edzésére, ahol Király Sándor elnökkel, Rácz Sándor edzővel és Mateo Diorisszal, a klub dominikai válogatott szélsőjével beszélgettem a rendezvénycsarnokról, a csapatról és természetesen a hétvégi rangadóról. 

Az összeállítás az alábbi videóra kattintva érhető el!

(B.T.)

Kapcsolódó cikkek:

1987 - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál? 

Már tavasszal sem a sporttéren játszanak a női kézilabdázók!

180 milliót kapott Király Sándor sportcsarnoka a várostól

Király Annamáriával és Szabados Ibolyával erősíthet jövőre a balmazújvárosi női kézilabdaklub! - interjú Melkó Károllyal

Új perspektívák a női kézilabdaklub előtt: Király Sándor veszi át a csapatot

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

A bajnoki címről álmodik Atkári Lajos, a Füzesabony női kézilabdacsapatának edzője

1987. - Nem mindenki akarta az NB1/B-s feljutást az újvárosi kézilabdacsapatnál?

Ki ne emlékezne arra a napra, amikor a Sporttér bitumenpályáján a BHG SE ellenében kiharcolta az NB1/B-s szereplés lehetőségét a balmazújvárosi férfi kézilabdacsapat? Az együttes 1958 óta íródó történelmének talán legemlékezetesebb találkozója volt ez, amelynek tanúi szerencsések, hogy ott lehettek a lelátón. Ezt a mérkőzést idézzük most fel a Hajdú-Bihari Napló tudósítása segítségével.

Küzdelem az NB1/B-ért
a kép forrása: Balmazújváros c. lap
1987. december 3. o

A balmazújvárosi férfi kézilabda szakosztály egyik legfényesebb időszakát a 80-as években élte. Az odáig vezető út azonban igen viszontagságos volt, ebben az időben – ellentétben a mai viszonyokkal – ugyanis nem volt elég a pénz ahhoz, hogy egy alakulat osztályt váltson, a pályán is ki kellett vívni a magasabb osztályban való szereplés lehetőségét. A Lenin Tsz a 80-as évek első felében karolta fel az akkor rendre a megyei bajnokságban szereplő alakulatot, és a támogatásnak köszönhetően olyan játékosok érkeztek a csapathoz, akik segítségével 1985-ben sikerült a csapatnak a megyei bajnokságot megnyerni. Ezt követően az osztályozót is sikeresen abszolválta az egyesület a Kecskemét ellen, így jogot szerzett a Király Sándor által edzett klub arra, hogy a következő szezontól az NB II-ben szerepeljen. 1986-ban újonc létükre a magasabb osztályban sem vallottak szégyent a fiúk, akkor az év végén az 5. helyen végzett a csapat (a bajnoki címet ekkor az ugyancsak a termelő szövetkezete által támogatott Nádudvar szerezte meg).

A következő szezon több szempontból is érdekesnek bizonyult: ez az év volt az utolsó olyan esztendő, amikor még tavaszi-őszi rendszerben rendezték az NB II-es bajnokságot, a következő 88-89-es szezont viszont már a ma megszokott rendben bonyolították a küzdelemsorozatot. Az NB II. keleti csoportjában a Hajdú-Bihar megyei klubok mellett szabolcsi borsodi és fővárosi klubok szerepeltek. A bajnoki címért ebben a szezonban az újvárosiak és budapesti BHG csapata futott az utolsó pillanatig kiélezett versenyt. A két csapat 1987. október 24-én, szombaton megrendezett találkozója a szezon utolsó mérkőzése volt, amelyet izgatottan vártak a szurkolók a városban.

A Balmazújváros a tabella második helyén állt, 31 ponttal, mindössze egy egységgel lemaradva a vendég BHG mögött, amelynek már a döntetlen is elég volt az elsőséghez. Aki nyer, mindent visz: övé a bajnoki cím, és ezzel feljut a másodosztályt jelentő NB1/B-be.

Váczi Sándor, az újvárosi csapat trénere – aki egyébként idény közben, tehát nyáron vette át a csapatot a napjainkban a férfi csapatot patronáló Király Sándortól – utólag a Balmazújváros c. lapnak azt mondta, hogy a találkozó előtt 50 százalék esélyt adott arra, hogy sikerül megnyernie a sorsdöntő találkozót. Nehezen állt össze ugyanis ősszel a csapat játéka, augusztusban a Csömör ellen idegenben elveszített találkozón tíz góllal maradt alul az Újváros, aminek következtében a harmadik helyre esett vissza a csapat. Sőt a városban olyan hírek kaptak szárnyra, hogy nem mindenki akarja, hogy a csapat a következő szezonban a másodosztályban szerepeljen. Császi Lajos a szakosztály akkori elnöke a település lapjában az ezt firtató kérdésre azt felelte, hogy ezek az információk nem a szakosztálytól származnak, és őt is meglepte, hogy ilyen pletykák keringenek. A sportvezető azt mesélte a lapnak, hogy a bajnokság vége előtt néhány fordulóval több játékos is nekiszegezte a kérdést, hogy valóban akarják-e, hogy feljussanak? "Az ügyvezető elnökkel és a Lenin Tsz elnökével másnap tisztáztuk, hogy tőlünk nem származhat ilyen kijelentés" - mondta a lapnak Császi. Innen, ebből a szituációból tornázta fel magát az együttes arra a szintre, hogy az utolsó fordulóban esélye mutatkozott arra, hogy egy győzelemmel a másodosztályban szerepelhessen. Váczi Sándor, aki a néhány hete vette a Nyírbátor férficsapatának irányítását, a találkozót megelőző fordulókban látta két ízben személyesen is a BHG együttesét, továbbá, mivel erős ellenfelekkel találkozott a csapat, volt alkalma a trénernek néhány, a BHG ellen kialakított speciális játékelemet is gyakoroltatni a csapattal.

A BHG egyébként a 1986-ban egy idény erejéig már játszhatott az NB1/B-ben, onnan azonban azonnal kiesett. Az egyesület a keleti csoportba kapott besorolást, keretében pedig magasabb osztályt is megjárt rutinos kézilabdázókat, sőt válogatott játékost tudhatott: Stiller János az 1974-es világbajnokságon 7. helyezést elérő magyar csapat tagja volt, a BGH-t pedig játékos-edzőként segítette.

A Hajdú-Bihari Napló tudósítása szerint a Balmazújváros nagyon jól kezdte a mérkőzést, már a találkozó elején több góllal is ellépett a fővárosiaktól. A pályán a téthez mérten óriási küzdelem folyt, sok volt a kiállítás, hol az egyik, hol a másik oldalon. Mindenesetre az első játékrész egyértelműen a hazaiaké volt, hiszen a félidőben három gólos újvárosi vezetésnél mentek pihenőre a csapatok, a pálya környékén megtöltő mintegy 1200 néző legnagyobb örömére.

Talán sokan hátradőltek ekkor, de a második félidőt egyértelműen a vendégek kezdték jobban. Elsősorban az egykori válogatott Stilller volt elemében, akinek góljával 11-11-nél érte utol a BHG a Balmazújvárost. Bodó Endre betörésből, Török Imre pedig átlövésből volt rendre eredményes, így ismét a lelkes szurkolók által támogatott hazaiak vezettek, a Debrecenből elszármazott Szekerczés góljai azonban meccsben tartották a vendégeket. A találkozó végén úgy festett, meglehet a hőn áhított győzelem, mígnem eljött az utolsó perc. Váczi Sándor tanítványai ezúttal azonban elhibázták a sorsdöntő támadást, ellenben a fővárosiakkal sikerült az, ami a hazaiaknak nem: Stiller egyenlített akkor, amikor már kevesebb, mint egy perc volt hátra a mérkőzésből. A döntetlen nekik volt kedvező, ezzel ugyanis megőrzik első helyüket. Egy támadás volt már csak idő, döntetlen, 22-22-es állásnál, ezt a újvárosiak vezették. A másodpercek csak peregtek, a szurkolók úgy érezték, talán még gyorsabban is, mint ahogyan az órán a nagymutató körbejár. Nem sikerült helyzetbe kerülni. A vendégek apró szabálytalanságokkal ölték az időt, ők már csak ezt a támadást akarták kivédekezni. Úgy tűnt, elvész az álom, a másodosztály lehetősége. Néhány másodperccel a lefújás előtt azonban az ellenfél 6-osánál lerántották Bodót. A bírók kiszúrták a szabálytalanságot, és hétméterest ítéltek. A játékosok és nézők tudták, értékesíteni kell a büntetőt. Kordás vállalta magára a hétméterest, az előző hármat magabiztosan értékesítette. Vajon hibázik most? Nem hibázott! Kordás bedobta, a balmazújvárosi kézilabdások pedig a mennybe mentek, a megyei napilap tudósítása szerint percekig ünnepelték a győzteseket a Sporttéren.

Balmazújváros Lenin TSZ – BHG  23 – 22 (10 – 7)

Balmazújváros, 1200 néző, vezette: Szekeres, Zsilák

Balmazújváros: Nyerges János – Bodó Endre 4, Kordás István 6/4, Novák János, Juhász Károly, Török Imre 6, Molnár Péter 1 Csere: Posta István (kapus), Kosina László 2, Pinczés Gyula, edző: Váczi Sándor

BHG: Krizsán – Hokker, Demjén, Stiller, Ruzsinszki, Bátori, Szekerczés Csere: Csóti (kapus), Bordács, Krisztin, Csökönyi, Halász, játékos-edző: Stiller János

kiállítások: 10 perc illetve 8 perc
hétméteresek: 4/4 illetve 5/4

www.kezitortenelem.hu/B.T.

Váczi Sándor, aki később az NB1-ben is megfordult vezetőedzőként, így formált utólag véleményt a Balmazújváros című lapban a játékoskeretről: „a csapat gerincét a bajnokság során Bodó Elemér, Juhász Károly, Molnár Péter, Kordás István és a két kapus, Nyerges János, valamint Posta István adta. Védekezésben Papp Gábort, Novák Jánost, támadásban Bodót, Juhászt és az idény második felében játéklehetőséget kapott Kosina Lászlót emelném ki. A bajnokság második felében két meghatározó játékosunk, Nádasdi László és Nagy Miklós hiányzott és sérülések is zavarták a munkát. Tizenkét játékos közül válogathattam abban a tudatban, hogy a cserék nem tudják azt nyújtani, amit a pályán lévők” – nyilatkozta a tréner a Balmazújváros című lap 1987. novemberi számában. A jövőre vonatkozóan nem titkolta: ahhoz, hogy az NB1/B-ben is megállja helyét a csapat, meg kell erősíteni a csapatot, továbbá a Sporttéren lévő technikai feltételek sem számítottak ideálisak már a 80-as évek második felében sem.

A következő szezont a másodosztályban töltötték a balmazújvárosi férfi kézilabdázók, a tabella utolsó helyén végeztek. A jelen csapata ugyancsak az NB1/B-ben szerepel. Méltatlanul keveset foglalkoznak velük a város fizetett, hivatalos médiumai, pedig az egykori játékos, majd edző Király Sándor által támogatott König-Trade Balmazújváros az élvonalba jutásért küzd ebben a szezonban. A tavaszi rajtot a második helyről várja a csapat, úgy, hogy hazai találkozóit idén is Debrecenben rendezi. Ha elkészül a vállalkozó magánberuházásaként épülő sportcsarnok a Kastélykert utcán, és visszatérhet a csapat Balmazújvárosba, idővel talán ismét több újvárosi sikernek tapsolhat a város kézilabdát szerető közönsége.

(A Hajdú-Bihari Napló 1987. október 26-ai számában megjelent tudósítást valamint a Balmazújváros c. lap 1987. november és decemberi számának vonatkozó cikkeit felhasználva írta B.T.)