Megyei bajnokok lettek a férfi kézisek!

Az egyiknek sikerül a másiknak nem: a König-Trade Balmazújvárosnak nem sikerült kiharcolnia az első helyet a másodosztályban, a megyei bajnokságban szereplő, újvárosi játékosokból álló Balmazújváros KK viszont bajnoki címet szerzett a megyei bajnokságban, miután a listavezető Hajdúböszörmény II-t idegenben győzte le négy góllal.

Nagy várakozás előzte meg a megyei bajnokság 20. fordulóját, hiszen a szezon során végig kiélezett küzdelmet vívott egymással Balmazújváros és Hajdúböszörmény második számú alakulata. Ennek megfelelően a sorsdöntő találkozóra meg is telt a Bocskai István Általános Iskola tornatermének lelátója. A szinte kizárólag újvárosi kézilabdázókat felvonultató BKK mindkét őszi találkozóját elveszítette a szomszédvár ellen, az első találkozón kettő, a másodikon pedig három góllal kaptak ki a Tréki Tamás által edzett újvárosiak. Tavasszal viszont fordult a kocka: áprilisban három góllal nyertek Bagiék, így most is legalább ennyivel kellett nyerniük. A jó hangulatú rangadón csaknem végig vezetve végül 29-25-re múlta felül az újvárosi együttes a böszörményieket. A négygólos győzelem pedig azt jelentette, hogy idén a nők után a férfiaknál is újvárosi kézilabdázók állhattak a dobogó legmagasabb fokára.

Gratulálunk a bajnokcsapatnak!

Hajdú-Bihar megyei bajnokság, 20. forduló.

Hajdúböszörményi TE II- Balmazújvárosi KK 25-29 (12-14)

Hajdúböszörmény, 350 néző. Vezette:Pusztai L. Takács J.

BKK: Bagi István - Fülöp Gábor 3/1, Tréki András, Nagy Ádám 8/1, Buglyó László 7, Takács Péter 3, Szabó László 1/1.

cserék:Szarvas József (kapus), Szeifert Imre, Minegász Csaba 4, Győrfi János 2, Tréki Tamás 1, Hűse Gábor, Hunyadi Attila, Rácz Antal, Buglyó József, edző: Tréki Tamás

Hajdúböszörmény II.: Szabó Sándor - Kiss Máté 1, Hajdú János 4, Tóth Tibor, Bartha Balázs 2, Hadházi Csaba 11/4, Sánta Donát 4
cserék: Sánta Dávid, Szabó Zsolt 1, Balázs Gergő 2, Sugár Bence, Boros Zsolt, Téglási Zsolt, Tóth Péter, Nyíri Péter, Rab Péter, edző: Zámbó Attila

Hétméteresek:4/4, illetve 4/3. Kiállítások:10, illetve 14 perc. 

A bajnokcsapat tagjai: Bagi István, Szarvas József (kapusok), Szabó László, Tréki András, Buglyó László, Györfi József, Berecz Sándor, Tréki Tamás, Hunyadi Attila, Takács Péter, Hűse Gábor, Lajter Zoltán, Szeifert Imre, Rácz Antal, Téglási Roland Béla, Buglyó József, Véniger János, Nagy Ádám, Rózsa Péter, Fülöp Gábor, Győri Bence János, Minegász Csaba mezőnyjátékosok, edző: Tréki Tamás

(B.T.)

Nem állt ki az ellenfél a Balmazújvárosi NKK ellen

Elmaradt a balmazújvárosi női kézilabdaklub mai találkozója, miután a Komádi együttese nem állt ki a vasárnapi mérkőzésre.

A jövőhéten vasárnap veheti át az érmeket a csapat
fotó: NKK Balmazújváros facebookoldala

Akik a női kézilabdacsapat mai, Komádi elleni bajnoki találkozóját szerették volna megtekinteni, hiába keresték a csapatokat és a játékosokat a Veres Péter Gimnázium sportudvarán. A már megyei bajnok újvárosi együttes ellenfele ugyanis tegnap este lemondta az összecsapást.

Melkó Károly, a csapat trénere nagyon sajnálja, hogy a találkozó elmaradt, noha a találkozónak a bajnokság végeredményét tekintve különösebb jelentősége már nem lett volna. Fontos lett volna viszont a góllövőlista szempontjából, hiszen egy fölényes újvárosi győzelem esetén több játékos is megszórhatta volna az ellenfélt, aminek révén a gólvadászok listáján is lehetett volna még feljebb kapaszkodni. Ludnai Fanni számára még a megyei gólkirálynői cím sem lett volna elérhetetlen. A bajnokság 21. fordulójában elmaradt találkozó két pontját tíz nullás gólkülönbséggel Melkó Károly együttese javára írják jóvá.

A megyei bajnokság utolsó fordulóját a jövő héten rendezik, a mieink vasárnap a már biztosan bronzérmes Létavértest fogadják. A mérkőzést követően kapják meg az aranyérmeket a bajnoki címét sikeresen megvédő csapat játékosai. A találkozó vasárnap 10 órakor kezdődik a gimnázium rekortán pályáján.

(B.T.)

Hóhelyzet Magyarországon!

1987 tele tél napról napra

A tegnapi, azaz a március 14-15-i balmazújvárosi hóhelyzetről ide kattintva olvashat!

Hétfőn és csütörtökön komoly gondokat okozott a havazás és a hófúvás Nyugat-Magyarországon. Budapesten elsősorban hétfőn nehezítette a közlekedést a reggelre lehullott néhány centiméteres friss hó, olyannyira, hogy ingyenesen lehetett utazni a köztudottan a túlélést küzdő BKV járatain ezen a napon. Az 1987-es legendás télhez hasonló rendkívüli állapotok viszont nem alakultak ki az országban. Ebben a korabeli sajtóbeszámolók alapján íródott cikkben az 1987. januári hóhelyzetet élheti újra az olvasó.

Kimutatta foga fehérjét a tél a mögöttünk hagyott héten. Az ország nyugati felében több napon keresztül intenzíven havazott, aminek következtében a Dunántúlon tetemes mennyiségű hó hullott, pénteken pedig a viharos szél emelte komoly hótorlaszok zártak el több települést a külvilágtól. Ezzel szemben a Tiszántúlon csak szombat reggelre alakult ki számottevő hóréteg, miután hét elején a dunántúli havazást okozó mediterrán ciklon elkerülte a keleti országrészt.

Nagyobb havazás kialakulásakor rendre az 1987-es télhez méri a média az aktuális időjárást, nem volt ez másként most sem, amit csak erősített, hogy ezúttal is január közepére estek a havas napok. Hogy valóban összehasonlítható-e az akkori és az eheti viszonyok, arra talán csak a nyugat-dunántúli lakosok tudnának felelni. A kelet-magyarországi időjárás egészen bizonyosan nem mérhető az 1987-es körülményekhez. De milyen is volt az a tél, amelyet annak megélői legendásként emlegetnek? A Népszabadság és a Hajdú-Bihari Napló cikkei segítségével idézzük fel 1987 januárját. A múltidézést viszont néhány nappal korábban kezdjük.

1987. január 7-8-9.

Az 1987 telének legkritikusabb időszaka, ahogyan azt fentebb már említettem egyértelműen január 13. és 19-e közötti napokra tehető. Ezt megelőzően azonban már január 7-én és 8-án nehéz napokat éltek át a közlekedők Borsod és Szabolcs megyében. A friss porhót a viharos szél a közlekedései utakra hordta, ami komoly fennakadásokat okozott Kelet-Magyarországon.  A hőmérséklet a tudósítások szerint elérte a mínusz 21 fokot, a hőérzet viszont a szél miatt még ennél alacsonyabb volt.

A Népszabadság címlapján számolt be a január 7-ei esti fejleményekről: „az erős szél miatt erős 60-70 centiméteres hóátfúvások keletkeztek, és nyolc mellékút járhatatlan lett Borsod-Abaúj-Zemplénben”. Egyebek mellett Sátoraljaújhely és Sárospatak térségének több mellékútvonalát, a hejcei valamint az alsóregmeci bekötőút egy-egy szakaszát fútta be hóval a szél. Érintett volt továbbá Ároktő és Mezőköved, valamint az Ináncs és Abaújszántó közötti út, amelyek a megyei közútkezelő tájékoztatása szerint több kilométeren járhatatlanná váltak.

A kritikusabb helyszínek 8-án (csütörtökön) sem változtak. A Népszabadság tudósítása szerint a Hernád völgyében gépláncokat is bevetettek, hogy az ellátást szállító járművek, az autóbuszok valamint a mentőautók közlekedését biztosíthassák. A Hegyköz valamint a Bodrogköz falvaiból a volán járatai azonban ezek ellenére sem jutottak célállomásaikra, így „a diákok nem jutottak el az iskolába, a munkások pedig az üzemekbe” – írta a lap előző napi összefoglalójban január 9-én.

Pénteken javultak ugyan némiképp a körülmények, de a hétvégére ismét az időjárás rosszabbra fordulására számítottak a meteorológusok. Január 9-én ismét reggel állították komoly kihívások elé a közlekedőket az időjárási körülmények és az útviszonyok. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárda két üzemében (Hunniacoop és Tungsram) is leállt a termelés, mivel „a bejárókat szállító buszok a megye több részéből el sem tudtak indulni a város felé”. Estére azonban minden fő- és mellékutat felszabadítottak a szél által emelt hóakadályoktól. Szabolcsban a vonatközlekedést is nehezítette a havazást, a beszámolók szerint rendszeresek voltak a megye vonalain a késések. A legnagyobb gondot azonban a hideg miatti síntörés okozta Fényeslitke és Kisvárda között a Záhony-Budapest vonalon. Záhonyban, amely a Szovjetunió felé futó vasút legfontosabb rakodóállomás volt, már napok óta 40-50 centiméteres hó hátráltatta a teherszerelvények átrakodását.

Ezzel szemben a Duna másik oldalán csaknem eseménytelenül teltek ezek a napok. A Győr-Sopron és Komárom megyei Közúti Igazgatóság alkalmazottainak csak „a síkosság megelőzésével és a helyenkénti hóátfúvások eltakarításával akadt dolguk pénteken” – írta a Népszabadság 1987. január 10-én. Az ország déli felén is ekkor még csak várták a havat. Mind Csongrádban, mind Bács-Kiskunban felkészülten várták közútkezelő üzemmérnökségei a hétvégét. A dél-magyarországi áramszolgáltató készenléti ügyelettel készült a hétvégi hóviharra.

A Mátrában viszont már síelésre alkalmas hóréteg várta a sportolni vágyókat pénteken is. Kékes- és Galyatetőn egyaránt jártak a felvonók a január 10-11-ei hétvégén. Mátrafüred és a kékesi csúcs közötti útszakaszt lezárták a gépkocsiforgalom elől, a sípályákat már akkor is a Volán buszaival lehetett megközelíteni. A nyugati országrészben a hidegnek köszönhetően elsősorban korcsolyázni lehetett, hiszen a Velencei-tavon olyan vastagságúra hízott a jég, hogy a hétvégén kijelölték a korizásra alkalmas felületeket, sőt Agárdnál már a 1986-87-es tél első jégkarneválját szervezték.

A pénteki havazás Budapest tömegközlekedésében is fennakadásokat okozott, elsősorban a természetesen a magasabban fekvő budai városrészben. A Népszabadság szerint „a délutáni órákban lelassult a forgalom, járatkiesés azonban nem történt. A fővárosban nappal és éjszaka 128 munkagép szórta és tisztította az utakat” – írta a Népszabadság január 10-én.

A lap szerint január 9-én Hajdú-Bihar megyébe is megérkezett a hó, így visszarendelték azokat a hóeltakarítókat – négy kivételével – is állomáshelyükre, amelyeket a Szabolcsban teljesítettek szolgálatot az előző napokban. A beszámolók szerint nappal is mínusz 20 fok alatt maradt a hőmérséklet a térségben, ami a megye vasúti közlekedésben is 10-15 perces késéseket okozott. Debrecenben egyébként 117 alkalmi hómunkás kezdte meg péntek reggel a hó eltakarítását. Nyolc munkagép homokszórást végzett, „de nem pihenhetett az a kilenc kertészeti kisgép sem, amely a kisebb területek hómentesítését végezte” – tudósított a Hajdú-Bihari Napló január 10-i száma.

A megyében vasárnapig 15-20 centiméter friss havat várt még a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság. Egyelőre még csak az egyszárnyú hókotrók dolgoztak az utakon, a kétszárnyúakat péntek estig nem vetették be. „A hóeltakarítás jó ütemben halad, a megye fő-és mellékútjai mindenütt járhatóak” – összegezte a pénteki napot a megyei napilap.

Nem hazánk volt az egyetlen ország, amelyik hidegtől és a havazástól szenvedett ezekben a napokban. A Népszabadság tudósítója szerint mínusz 25-30 fokot mutattak a hőmérők Lengyelországban, ráadásul kitartóan havazott is, a lehullott szilárd halmazállapotú csapadék 30 és 100 centiméter között váltakozott az országban. A lap hírösszefoglalója szerint az egykori Csehszlovákiában is fennakadásokat okozott a tél a közlekedésben.

A hétvégére komoly havazást ígért a meteorológiai szolgálat az egész országra. A hideg csak kissé mérséklődik az érkező havazás hatására. A szél viszont erős, több országrészben is viharossá fokozódik, ami komoly hótorlaszokat emelhet, nehezítve ezzel a közlekedést. Pontosnak bizonyultak az előrejelzések…

Január 10-11.

„Folyamatos havazás és egyre erősödő, helyenként orkánszerű szél jellemezte hazánk szombat-vasárnapi időjárását” – írta címlapján a Népszabadság 1987. január 12-én. A legnagyobb gondot Kelet-Magyarországon okozta a rendkívül nagy mennyiségű csapadék, amely rekordmértékű hideggel párosult. Csak Borsod megyében tíz települést zárt el a hó a külvilágtól a Hernád völgyében, a Bodrogközben és Dél-Borsodban, emellett 23 mellékút vált járhatatlanná. A  rendkívüli helyzetre való tekintettel a megyében operatív bizottság alakult, amelynek feladatai közé a megközelíthetetlen települések kiszabadítása valamint a települések ellátásának megszervezése tartozott.

Szabolcs megyében sem sokkal volt kedvezőbb a helyzet. A lap tudósítójának a megyei közútkezelőtől származó információi szerint az alsóbbrendű útak kétharmadán személyautóval nem lehetett közlekedni. Kisvárda térségében például a közútkezelő erőgépei szabadítottak ki a hó fogságából több buszt és gépkocsit is.

A szomszédos Hajdú-Biharban a hómarókat ekkor még nem vetették be. A lehullott hó mennyisége 15-20 centiméter volt a Hajdú-Bihari Napló január 12-ei beszámolója szerint. Egy buszsofőr, aki a Hajdúszoboszló-Debrecen vonalon szállította az utasokat, azt mondta a lapnak,  hogy a 4-es út még járható, az aszfaltot kásás porhó fedi. A vezető betekintést engedett az útinaplójába is, amelyből kiderül, hogy Nagyhegyesről indult kora reggel. Első útja a szomszédos Hajdúszoboszlóra vezetett, majd kétszer fordult Debrecen és a fürdőváros között. Ezt követően Balmazújvárosba vitt utasokat, majd este pedig Hajdúszoboszló érintésével tért haza. A Népszabadság szerint 33-as számú főúton Látóképnél csak nehezen lehetett közlekedni, de ugyanez volt a helyzet Berettyóújfalu térségében is, ahol több mellékút vált járhatatlanná. 

A Hajdú Volán illetékese szerint ugyanakkor Debrecenben nehezebben járhatók az utak, mint a megyeszékhelyen kívül. A Cívisvárosban a hétvége folyamán 280 hómunkást vettek fel, akik a járdák és a buszmegállók tisztítását végzik - írta címlapján a megyei napilap.

Békésben és Szolnok megyében minden út járható volt, legalább egy nyomvonalon – egyebek mellett ez derül ki a Népszabadság hírösszefoglalójából. A Dunántúlon is egyre több gondot okozott a véget nem érő havazás, és a mind erősebb szél. A hírek szerint délelőtt a körülményekhez képest még jól lehetett közlekedni az ország nyugati felén, az idő előrehaladtával azonban romlottak a feltételek: a 8-as és a 71-es főúton kora este már jelentős hóakadályokat emelt a szél. Veszprém megyében rendkívüli ügyeleti rend lépett életbe több tanács közös kérésére, azért, hogy hétfőre a bakonyi falvakba is eljuthasson a friss kenyér és a tej.

Az országos napilap természetesen beszámolt a fővárosi hóhelyzetről is. Ekkor már 35 órája havazott folyamatosan, ez idő alatt pedig 33 centiméternyi friss hó hullott Budapestre, aminek következtében jelentősen lelassult a forgalom a városban. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat 121 munkagéppel dolgozott az utak tisztításán, elsősorban azokon a fontos szakaszokon, amelyeken a tömegközlekedésben is fontos szerepet játszanak.

A rendkívüli havazás a vasúti közlekedésben is komoly fennakadásokhoz vezetett. Egyes vonalakon 220-240 percet is késtek a szerelvények. A MÁV Vezérigazgatóságának ügyeletese azonban azt mondta a lap munkatársának, hogy szükség esetén a tejet és kenyeret szállító vagonokat a személyszállító kocsikhoz kapcsolva juttatják célba.

(folytatása következik!)

(A Népszabadság és a Hajdú-Bihari Napló vonatkozó cikkeit felhasználva írta B.T.)

Most nem nyert pénzt az ÖNHIKI pályázaton Balmazújváros

Ezúttal nem jutott pénz Balmazújvárosnak az Önhibájukon Kívül Hátrányos Helyzetű Települések (ÖNHIKI) önkormányzatai számára kiírt pályázaton. A 2012-es támogatások a második és harmadik üteméről egyszerre határozott december közepén a belügy- és a nemzetgazdasági miniszter.

Ezúttal nem jutott pénz a városnak
fotó: B.T.

A támogatásért 2012. szeptember 10-ig lehetett a pályázni a Magyar Államkincstárnál. Pintér Sándor és Matolcsy György tárcáinak döntése értelmében a második és harmadik ütemben összesen 2 milliárd 580 millió forint jutott Hajdú-Bihar megye 71 települése számára. Balmazújváros ezúttal eredménytelenül pályázott. Ebben az ütemben a legtöbbet, mintegy 240 millió forintot Berettyóújfalu harcolt ki magának, de nem járt rosszul Kaba sem, ahová 101 millió forint érkezett az év végén. A környező települések közül Hajdúböszörmény 103 millió forinttal gazdagodott, Hajdúnánás 89 millióval, Tiszacsege 41 millióval, de Hortobágy községe is 46 millió forintnak örülhetett. Nagyhegyes és Hajdúszoboszló évek óta pozitív mérleggel zárja költségvetését, így ez a két település nem vehet részt az ÖNHIKI kiírásain.

Balmazújváros az elmúlt években rendre eredményesen pályázott az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára létrehozott pénzügyi alapnál. A 2012-es év első ütemében 116 millió 472 ezer forintot kapott a város, ami megyei viszonylatban a második legnagyobb összegnek számított. De 2011-es évben is az ÖNHIKI három kiírásából kétszer jutott a költségvetéshez mérten jelentős bevételhez a város: az első ütemben 101 millió 862 ezer, a másodikban pedig kereken 60 milliós támogatást könyvelhetett el a település.

(B.T.)