Tombol a hóvihar Újvároson is

Ónos esőt, hófúvást és áramkimaradást okozott Balmazújvárosban és térségében is az a mediterrán ciklon, amely az elmúlt két napban komoly hóakadályokat okozott az országban, elsősorban a dunántúli megyékben.

Jelentős mennyiségű hó hullott reggelre
fotó: B.T. 

Nem az elektromos ébresztőóra, hanem a tomboló szél ébresztette ma reggel a koránkelő lakosokat, miután hajnali 5-kor sötétségbe borult a település, Balmazújvárosban is megszűnt az áramszolgáltatás. Ennek már este, a heves és tartós ónos esőzés után mutatkoztak jelei: többször is elment néhány pillanatra az áram. Az üzemzavart az ónos eső miatt leszakadó vezetékek okozták megyeszerte. Balmazújvárosban délelőtt tért vissza a feszültség a vezetékekbe. A Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósítójának Kiss Szilvia, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes szóvivője azt mondta, hogy egyáltalán nincs áram Bihardancsházán, Bihartordán, Kabán, Bárándon, Nagyrábén, Sápon, Szerepen, Tetétlenen, Nagyháton, Hajdúdorogon, Hajdúszoboszlón, Hajdúszováton, Ebesen és Nagyhegyesen. Balmazújváros mellett Hajdúnánáson és további 14 helyen részlegesen, a települések néhány utcájában nincs áram jelenleg. A nagyháti idősek otthonában a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár katonái segítségével biztosították az áramellátást.

Vörös riasztás volt érvényben a hóvihar ideje alatt
forrás: OMSZ

A talán 1987 tele óta nem látott zord időjárásban a tűzoltóknak ötven esetben kellett segítséget nyújtaniuk. Főképp bajba jutott gépjárműveket mentettek, így tegnap éjjel azt az öt gépkocsit is, akik Hajdúszoboszló és Nádudvar közötti útszakaszon akadtak el. Feladatot adtak továbbá a katasztrófavédelemnek a hóvihar okozta vezetékszakadások, fakidőlések is, de közreműködtek a vasúti forgalom fenntartásához szükséges kárfelszámolásban is.

Az ónos esőt tegnap 21 óra körül váltotta fel a havazás, amely a cikk születése pillanatában is folytatódik, noha korántsem olyan intenzitással, mint éjjel és a délelőtt folyamán. A rendkívül erős, helyenként viharos szél Balmazújváros környezetében is hófúvásokat okozott, emiatt a járásban tegnap este harmadfokú készültséget rendelt el az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Ma délben ezt mérsékelték, miután addigra a szél jelentősen mérséklődött. Az eddig lehullott hó mennyisége azonban így is eléri a 15-20 centimétert.

Balmazújváros utcáin érezhetően kevesebben közlekedtek autóval a mai napon. A forgalmasabb utak délelőtt havasak voltak, mind a közútkezelő, mind pedig az önkormányzat fenntartásában álló utakat takarították. A vonatok a Debrecen-Füzesabony vonalon 30-60 perces késéssel járnak, mivel a végpontokon a fővonalakon közlekedő szerelvények csatlakozásaira várnak.

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság (HBMRFK) közleménye szerint a jelenleg is intenzív havazás ellenére Hajdú-Bihar megyében nincs lezárt út vagy elzárt település. A főutak és mellékutak megyeszerte egyaránt nehezen járhatóak, csúszósak, jegesek és hóátfúvások is vannak. A HBMFK azt kéri, csak az induljon útnak, akinek feltétlenül szükséges. Ha valakinek mégis autóba kell ülnie, csak a téli útviszonyokra felkészített, téli gumiabroncsokkal felszerelt járművel induljon el, az esetlegesen felmerülő hosszabb várakozási idő megkönnyítése érdekében pedig vigyen magával meleg ruhát és meleg védőitalt, de jó szolgálatot tehet a hólánc és a hólapát is.

(B.T.)

Hóhelyzet Magyarországon!

1987 tele tél napról napra

A tegnapi, azaz a március 14-15-i balmazújvárosi hóhelyzetről ide kattintva olvashat!

Hétfőn és csütörtökön komoly gondokat okozott a havazás és a hófúvás Nyugat-Magyarországon. Budapesten elsősorban hétfőn nehezítette a közlekedést a reggelre lehullott néhány centiméteres friss hó, olyannyira, hogy ingyenesen lehetett utazni a köztudottan a túlélést küzdő BKV járatain ezen a napon. Az 1987-es legendás télhez hasonló rendkívüli állapotok viszont nem alakultak ki az országban. Ebben a korabeli sajtóbeszámolók alapján íródott cikkben az 1987. januári hóhelyzetet élheti újra az olvasó.

Kimutatta foga fehérjét a tél a mögöttünk hagyott héten. Az ország nyugati felében több napon keresztül intenzíven havazott, aminek következtében a Dunántúlon tetemes mennyiségű hó hullott, pénteken pedig a viharos szél emelte komoly hótorlaszok zártak el több települést a külvilágtól. Ezzel szemben a Tiszántúlon csak szombat reggelre alakult ki számottevő hóréteg, miután hét elején a dunántúli havazást okozó mediterrán ciklon elkerülte a keleti országrészt.

Nagyobb havazás kialakulásakor rendre az 1987-es télhez méri a média az aktuális időjárást, nem volt ez másként most sem, amit csak erősített, hogy ezúttal is január közepére estek a havas napok. Hogy valóban összehasonlítható-e az akkori és az eheti viszonyok, arra talán csak a nyugat-dunántúli lakosok tudnának felelni. A kelet-magyarországi időjárás egészen bizonyosan nem mérhető az 1987-es körülményekhez. De milyen is volt az a tél, amelyet annak megélői legendásként emlegetnek? A Népszabadság és a Hajdú-Bihari Napló cikkei segítségével idézzük fel 1987 januárját. A múltidézést viszont néhány nappal korábban kezdjük.

1987. január 7-8-9.

Az 1987 telének legkritikusabb időszaka, ahogyan azt fentebb már említettem egyértelműen január 13. és 19-e közötti napokra tehető. Ezt megelőzően azonban már január 7-én és 8-án nehéz napokat éltek át a közlekedők Borsod és Szabolcs megyében. A friss porhót a viharos szél a közlekedései utakra hordta, ami komoly fennakadásokat okozott Kelet-Magyarországon.  A hőmérséklet a tudósítások szerint elérte a mínusz 21 fokot, a hőérzet viszont a szél miatt még ennél alacsonyabb volt.

A Népszabadság címlapján számolt be a január 7-ei esti fejleményekről: „az erős szél miatt erős 60-70 centiméteres hóátfúvások keletkeztek, és nyolc mellékút járhatatlan lett Borsod-Abaúj-Zemplénben”. Egyebek mellett Sátoraljaújhely és Sárospatak térségének több mellékútvonalát, a hejcei valamint az alsóregmeci bekötőút egy-egy szakaszát fútta be hóval a szél. Érintett volt továbbá Ároktő és Mezőköved, valamint az Ináncs és Abaújszántó közötti út, amelyek a megyei közútkezelő tájékoztatása szerint több kilométeren járhatatlanná váltak.

A kritikusabb helyszínek 8-án (csütörtökön) sem változtak. A Népszabadság tudósítása szerint a Hernád völgyében gépláncokat is bevetettek, hogy az ellátást szállító járművek, az autóbuszok valamint a mentőautók közlekedését biztosíthassák. A Hegyköz valamint a Bodrogköz falvaiból a volán járatai azonban ezek ellenére sem jutottak célállomásaikra, így „a diákok nem jutottak el az iskolába, a munkások pedig az üzemekbe” – írta a lap előző napi összefoglalójban január 9-én.

Pénteken javultak ugyan némiképp a körülmények, de a hétvégére ismét az időjárás rosszabbra fordulására számítottak a meteorológusok. Január 9-én ismét reggel állították komoly kihívások elé a közlekedőket az időjárási körülmények és az útviszonyok. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárda két üzemében (Hunniacoop és Tungsram) is leállt a termelés, mivel „a bejárókat szállító buszok a megye több részéből el sem tudtak indulni a város felé”. Estére azonban minden fő- és mellékutat felszabadítottak a szél által emelt hóakadályoktól. Szabolcsban a vonatközlekedést is nehezítette a havazást, a beszámolók szerint rendszeresek voltak a megye vonalain a késések. A legnagyobb gondot azonban a hideg miatti síntörés okozta Fényeslitke és Kisvárda között a Záhony-Budapest vonalon. Záhonyban, amely a Szovjetunió felé futó vasút legfontosabb rakodóállomás volt, már napok óta 40-50 centiméteres hó hátráltatta a teherszerelvények átrakodását.

Ezzel szemben a Duna másik oldalán csaknem eseménytelenül teltek ezek a napok. A Győr-Sopron és Komárom megyei Közúti Igazgatóság alkalmazottainak csak „a síkosság megelőzésével és a helyenkénti hóátfúvások eltakarításával akadt dolguk pénteken” – írta a Népszabadság 1987. január 10-én. Az ország déli felén is ekkor még csak várták a havat. Mind Csongrádban, mind Bács-Kiskunban felkészülten várták közútkezelő üzemmérnökségei a hétvégét. A dél-magyarországi áramszolgáltató készenléti ügyelettel készült a hétvégi hóviharra.

A Mátrában viszont már síelésre alkalmas hóréteg várta a sportolni vágyókat pénteken is. Kékes- és Galyatetőn egyaránt jártak a felvonók a január 10-11-ei hétvégén. Mátrafüred és a kékesi csúcs közötti útszakaszt lezárták a gépkocsiforgalom elől, a sípályákat már akkor is a Volán buszaival lehetett megközelíteni. A nyugati országrészben a hidegnek köszönhetően elsősorban korcsolyázni lehetett, hiszen a Velencei-tavon olyan vastagságúra hízott a jég, hogy a hétvégén kijelölték a korizásra alkalmas felületeket, sőt Agárdnál már a 1986-87-es tél első jégkarneválját szervezték.

A pénteki havazás Budapest tömegközlekedésében is fennakadásokat okozott, elsősorban a természetesen a magasabban fekvő budai városrészben. A Népszabadság szerint „a délutáni órákban lelassult a forgalom, járatkiesés azonban nem történt. A fővárosban nappal és éjszaka 128 munkagép szórta és tisztította az utakat” – írta a Népszabadság január 10-én.

A lap szerint január 9-én Hajdú-Bihar megyébe is megérkezett a hó, így visszarendelték azokat a hóeltakarítókat – négy kivételével – is állomáshelyükre, amelyeket a Szabolcsban teljesítettek szolgálatot az előző napokban. A beszámolók szerint nappal is mínusz 20 fok alatt maradt a hőmérséklet a térségben, ami a megye vasúti közlekedésben is 10-15 perces késéseket okozott. Debrecenben egyébként 117 alkalmi hómunkás kezdte meg péntek reggel a hó eltakarítását. Nyolc munkagép homokszórást végzett, „de nem pihenhetett az a kilenc kertészeti kisgép sem, amely a kisebb területek hómentesítését végezte” – tudósított a Hajdú-Bihari Napló január 10-i száma.

A megyében vasárnapig 15-20 centiméter friss havat várt még a Nyíregyházi Közúti Igazgatóság. Egyelőre még csak az egyszárnyú hókotrók dolgoztak az utakon, a kétszárnyúakat péntek estig nem vetették be. „A hóeltakarítás jó ütemben halad, a megye fő-és mellékútjai mindenütt járhatóak” – összegezte a pénteki napot a megyei napilap.

Nem hazánk volt az egyetlen ország, amelyik hidegtől és a havazástól szenvedett ezekben a napokban. A Népszabadság tudósítója szerint mínusz 25-30 fokot mutattak a hőmérők Lengyelországban, ráadásul kitartóan havazott is, a lehullott szilárd halmazállapotú csapadék 30 és 100 centiméter között váltakozott az országban. A lap hírösszefoglalója szerint az egykori Csehszlovákiában is fennakadásokat okozott a tél a közlekedésben.

A hétvégére komoly havazást ígért a meteorológiai szolgálat az egész országra. A hideg csak kissé mérséklődik az érkező havazás hatására. A szél viszont erős, több országrészben is viharossá fokozódik, ami komoly hótorlaszokat emelhet, nehezítve ezzel a közlekedést. Pontosnak bizonyultak az előrejelzések…

Január 10-11.

„Folyamatos havazás és egyre erősödő, helyenként orkánszerű szél jellemezte hazánk szombat-vasárnapi időjárását” – írta címlapján a Népszabadság 1987. január 12-én. A legnagyobb gondot Kelet-Magyarországon okozta a rendkívül nagy mennyiségű csapadék, amely rekordmértékű hideggel párosult. Csak Borsod megyében tíz települést zárt el a hó a külvilágtól a Hernád völgyében, a Bodrogközben és Dél-Borsodban, emellett 23 mellékút vált járhatatlanná. A  rendkívüli helyzetre való tekintettel a megyében operatív bizottság alakult, amelynek feladatai közé a megközelíthetetlen települések kiszabadítása valamint a települések ellátásának megszervezése tartozott.

Szabolcs megyében sem sokkal volt kedvezőbb a helyzet. A lap tudósítójának a megyei közútkezelőtől származó információi szerint az alsóbbrendű útak kétharmadán személyautóval nem lehetett közlekedni. Kisvárda térségében például a közútkezelő erőgépei szabadítottak ki a hó fogságából több buszt és gépkocsit is.

A szomszédos Hajdú-Biharban a hómarókat ekkor még nem vetették be. A lehullott hó mennyisége 15-20 centiméter volt a Hajdú-Bihari Napló január 12-ei beszámolója szerint. Egy buszsofőr, aki a Hajdúszoboszló-Debrecen vonalon szállította az utasokat, azt mondta a lapnak,  hogy a 4-es út még járható, az aszfaltot kásás porhó fedi. A vezető betekintést engedett az útinaplójába is, amelyből kiderül, hogy Nagyhegyesről indult kora reggel. Első útja a szomszédos Hajdúszoboszlóra vezetett, majd kétszer fordult Debrecen és a fürdőváros között. Ezt követően Balmazújvárosba vitt utasokat, majd este pedig Hajdúszoboszló érintésével tért haza. A Népszabadság szerint 33-as számú főúton Látóképnél csak nehezen lehetett közlekedni, de ugyanez volt a helyzet Berettyóújfalu térségében is, ahol több mellékút vált járhatatlanná. 

A Hajdú Volán illetékese szerint ugyanakkor Debrecenben nehezebben járhatók az utak, mint a megyeszékhelyen kívül. A Cívisvárosban a hétvége folyamán 280 hómunkást vettek fel, akik a járdák és a buszmegállók tisztítását végzik - írta címlapján a megyei napilap.

Békésben és Szolnok megyében minden út járható volt, legalább egy nyomvonalon – egyebek mellett ez derül ki a Népszabadság hírösszefoglalójából. A Dunántúlon is egyre több gondot okozott a véget nem érő havazás, és a mind erősebb szél. A hírek szerint délelőtt a körülményekhez képest még jól lehetett közlekedni az ország nyugati felén, az idő előrehaladtával azonban romlottak a feltételek: a 8-as és a 71-es főúton kora este már jelentős hóakadályokat emelt a szél. Veszprém megyében rendkívüli ügyeleti rend lépett életbe több tanács közös kérésére, azért, hogy hétfőre a bakonyi falvakba is eljuthasson a friss kenyér és a tej.

Az országos napilap természetesen beszámolt a fővárosi hóhelyzetről is. Ekkor már 35 órája havazott folyamatosan, ez idő alatt pedig 33 centiméternyi friss hó hullott Budapestre, aminek következtében jelentősen lelassult a forgalom a városban. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat 121 munkagéppel dolgozott az utak tisztításán, elsősorban azokon a fontos szakaszokon, amelyeken a tömegközlekedésben is fontos szerepet játszanak.

A rendkívüli havazás a vasúti közlekedésben is komoly fennakadásokhoz vezetett. Egyes vonalakon 220-240 percet is késtek a szerelvények. A MÁV Vezérigazgatóságának ügyeletese azonban azt mondta a lap munkatársának, hogy szükség esetén a tejet és kenyeret szállító vagonokat a személyszállító kocsikhoz kapcsolva juttatják célba.

(folytatása következik!)

(A Népszabadság és a Hajdú-Bihari Napló vonatkozó cikkeit felhasználva írta B.T.)