Dr. Veres Margit lett a Balmazújvárosi Járási Hivatal vezetője

Dr. Veres Margitot nevezték ki a Balmazújvárosi Járási Hivatal élére. A jogász eddig jegyzőként a város polgármesteri hivatalát vezette. Mivel az új hivatalirányítók a járási hivatal élén vállalt tisztségükkel egyidejűleg nem tölthetnek be más közigazgatási funkciót, így jegyzői tisztségétől meg kell válnia.

A kinevezések helyszíne a budapesti Millenáris volt. A rendezvényen az új tisztségviselők az alaptörvényre tettek esküt. Ismeretes, hogy január 1-jével 174 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi hivatal jön létre, amelyek a fővárosi és a megyei kormányhivatalok szervezeti egységeként működnek a jövő évtől.

Dr. Veres Margit 1996-ban a Miskolci Egyetemen szerzett jogi doktorátust. 1997-ben az APEH-nál helyezkedett el, 2007-től pedig Balmazújváros aljegyzőjeként dolgozott. 2009-ben vette át közgazdász-jogász diplomáját ugyancsak a Miskolci Egyetemen, és nyerte el a jegyzői állásra kiírt pályázatot Balmazújvárosban. Járási hivatalvezetői kinevezése miatt új jegyző kerül majd a település polgármesteri hivatalának élére is.

A járások vezetésével megbízottak közül egyébként tizenegyen polgármesterek, nekik összeférhetetlenség miatt le kell majd mondaniuk a hivatalukról.  Hét kinevezett vezető pedig országgyűlési képviselő, ők mandátumukat a következő parlamenti választásig megőrizhetik.  

A járási hivatalvezetők biztosítják a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működését, és ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.

Az MTI tájékoztatása szerint a hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább ötéves közigazgatási gyakorlat.

A járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány. Ekkor dőlt el az is, hogy a Balmazújvárosi Járási Hivatalhoz tartozik még Hortobágy, Egyek, Tiszacsege és Újszentmargita is. A munkájukat januárban megkezdő hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a települési önkormányzatoktól. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként működik a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal és a járási munkaügyi kirendeltség.

(MTI nyomán B.T.)

Leleplezték Soós Imre szobrát Balmazújvárosban

November 30-a a szoboravatás napja volt Balmazújvárosban. Előbb a Hajdú-Bihar megyei település híres színész szülöttjének, Soós Imrének mellszobrát leplezték le, majd a Daruban, a Pásztorok terén a kondást és a libapásztor kompozícióját helyezték el. A Hortobágyi  úton eperfasort is telepítettek, megidézve ezzel a Daru főutcájának régi arculatát.

Soós Imre mellszobra. Freund Éva alkotása
fotó: B.T.

A Soós Imrét ábrázoló alkotást a Veres Péter Művelődési Központ színháztermének bejárata előtt helyezték el. A bronzból készült szobrot Freund Éva készítette. Az avatáson a családtagok mellett többek között Kóti Árpád Jászai Mari-díjas színész is részt vett.

Az ötvenes évek ünnepelt színészének eddig nem volt méltó emlékpontja a városban. Noha Balmazújváros mozija 1997-ben felvette Soós Imre nevét, a filmszínházat azonban a 2000-res évek elején a tulajdonos bezárta. A neoklasszicista stílusú épületben azóta használtruha-kereskedés működik.

Soós Imre 1930-ban született Balmazújvárosban. Legismertebb filmes szerepei közé a Ludas Matyi (1949) megformálása valamint a Körhinta című romantikus drámában Bíró Máté alakítása tartozik. 1954-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki. Haláláig a Madách Színház tagja volt. 1957-ben máig tisztázatlan körülmények között hunyt el, egyesek szerint öngyilkosságot követett el.

Nem egyedül a színészóriás szobrát avatták ezen a napon Balmazújvárosban. Elkészült ugyanis libapásztorlánykát és a libákat ábrázoló kompozíció valamint a kondást megmintázó alkotás, amelyeket a Daruban, a Pásztorok terén lepleztek le. A téren, amelyet a Hortobágyi út és a József Attila utca találkozásánál alakítottak ki, hagyományos népi mesterségeket megelevenítő szobrokat állítottak fel. A műalkotásokat Mónus Béla fafaragó mester készítette.

A libapásztor kompozíciója a ködös Pásztorok terén
Mónus Béla faragványai (fotó: B.T.)

A parkban ez már a harmadik avatóünnepség volt. Először a csordás alakja készült el a civilek adományaiból, ekkor hat eperfát ültettek környezetébe. Idén augusztusban pedig a juhásszal és a csikóssal gyarapodott a szoborpark. A legutóbbi avatóceremónia keretében 50 eperfát is telepítettek a Hortobágyi út páratlan oldalába. Az eperfasor néhány évtizede még meghatározó eleme volt a Hortobágyi út képének, mára azonban egy sem maradt belőlük. A településrész lakói örülnek a fásításnak, annak viszont kevésbé, hogy visszatelepítéssel alighanem visszatérnek a hernyók is, amelyek minden évben óriási pusztítást végeztek a kiskertjeikben.

A tér megálmodói úgy vélik, a park egy faragott szürkemarha alakjával lenne teljes. Mónus Béla szerint ez is hamarosan elkészülhet.

(B.T.)

Nettó 21 millió forintért újítják fel a Soós Imre utcai hévízkutat

Megkezdődött a Soós Imre utcán található hévízkút felújítása. A rekonstrukcióra kiírt közbeszerzési eljárást a Vízkút Kft. nyerte el, amely 21 millió forintért vállalta a víznyerő javítását. A szerződést a Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. már megkötötte kivitelezővel, amely felvonult a munkaterületre.

A fúrótorony a Soós Imre utcán
fotó: B.T.

A rekonstrukcióról még októberi ülésén döntött a város képviselő-testülete. A felújítás azért vált szükségessé, mert a termálvíz-kitermelés a mögöttünk hagyott évben többször is leállt, felújításra eddig azonban nem jutott pénz. Az üzemkimaradás a Strand- és Gyógyfürdő vízellátásban fennakadást ugyanakkor nem okozott, mivel a fürdőfejlesztés keretében egy új termálkutat is átadtak a strand szomszédságában.

A Soós Imre utca végén található termálkút renoválására kiírt közbeszerzési eljárásra három társaság tett érvényes ajánlatot. Az erre fordítandó nettó 21 millió forintért a legkedvezőbb feltételekkel pedig a budapesti bejegyzésű Vízkút Kft. vállalta. A kivitelezővel a felújításról szóló szerződést már aláírta a Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft. és a cég képviselője, amely felvonult a munkaterületre.

Balmazújváros önkormányzatának azonban további tervei is vannak a Soós Imre utcai víznyerővel. A későbbiekben mind a régi, mind pedig az új kút által kitermelt termálvíz hőjét illetve az abban lévő gázt is hasznosítani kívánják. Az így nyert geotermikus energia segítségével szeretnék ugyanis Balmazújváros intézményeit valamint azt az üvegházat is fűteni, amelynek kivitelezését pályázati pénzből szeretné fedezni a település.

A hévízkút 1180 méter mélységű, az általa kitermelt víz pedig 61 C fokos hőmérsékletű. A strandfürdőt tápláló kút vizét 1994. február 21-én az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság gyógyvízzé nyilvánította.

(B.T.)

OFF AIR – megszűnik a debreceni és a miskolci Régió Rádió

Romániában viszont 24 órás magyar adást indít a Marosvásárhelyi Rádió

Megkezdődött a csoportos létszámleépítés harmadik hulláma a Közmédiában. Ennek nyomán megszűnik a Magyar Rádió regionális szerkesztőségeinek önálló műsora, a vidéki műsorkészítők többsége távozik. Hatvan éves hagyományai ellenére a közvélemény csak akkor vette észre, hogy vannak vidéki műsorok, amikor a stúdiók bezárását bejelentették. Kevesen hallgatták ezeket a rádiókat. De ez nem csak Magyar Rádió korábbi és jelenlegi elnökségének hibája, hanem a dolgozóké is. Ezalatt Romániában 24 órás magyar nyelvű műsort indít a román közszolgálati rádió.

A Magyar Rádió szegedi szerkesztőségének épülete
fotó: B.T.

Magyarországon bezárják, Romániában pedig egyre meghatározóbb szerephez jutnak a regionális szerkesztőségek: a marosvásárhelyi stúdió magyar szerkesztősége jövő év márciusától egész nap sugároz. Nem a román többség, hanem a magyar kisebbség kap 24 órás műsorfolyamot, mi több, új frekvenciát is. A hargitai 106,8 MHz-es URH hullámsávon, amelyen jelenleg a román közszolgálati rádió kulturális programját terjesztik.

Ezalatt Magyarországon…

a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) megszűnteti a még meglévő miskolci, debreceni, szegedi, pécsi illetve győri stúdió műsorát. A tulajdonában lévő épületeket értékesíti, a bérleményeket – például a cívisvárosi stúdiót – pedig felmondja. A Pécsett és Szeged városában található szerkesztőségek azért maradhatnak meg, mert a nemzetiségi műsorok, amelyek előállítását még az 2010-ben elfogadott Médiatörvény is előírja, ebben a két városban készülnek. A helyben készülő regionális programok sugárzása viszont mind az öt városban megszűnik, a munkatársak többségét pedig elküldik.

Ez volt Magyarországon

Az első körzeti stúdiókat azért hozták létre, hogy legyen tartalék stúdió vidéken, ha a fővárosban valamilyen okból kifolyólag nem lehetséges a műsorkészítés. Az első regionális műsor 1952-ben szólalt meg Nyíregyházán, ezt követően sorra álltak szolgálatba a körzeti stúdiók Szolnokon, Miskolcon, Pécsen, Győrben, Szegeden, Debrecenben, Szombathelyen és Nagykanizsán.

A Magyar Rádió debreceni stúdiója 1988. december 21-én kezdte meg működését. A stáb Pallai János alapító főszerkesztő vezetésével állt fel, kezdetben a néhai Danubius Rádió debreceni frekvenciáján sugárzott, majd a Danubius privatizálását követően a 91,4 MHz-es hullámsávra költözött a debreceni szerkesztőség programja.

2007-ben Such György elnöksége alatt Lovász Attila irányításával újrahangolták a vidéki struktúrát, amelynek nyomán megszűnt a műsorkészítés Nyíregyházán és Szolnokon is. A bezárt stúdiók frekvenciáin ekkortól a debreceni stúdió műsora szólt MR6 néven. A 2007-es átszervezés természetesen munkahelyek megszűnésével is járt, Szolnokon és Nyíregyházán két illetve három egykori műsorkészítő maradt tudósítóként. Később, 2011-ben a szolnoki stúdió frekvenciáját, és így a két szolnoki tudósítót is átadták Szegednek, ahol sokszor hat órás adásidő kitöltése is komoly kihívást jelentett.

A szolnoki stúdió átpasszolása is árulkodik arról a koncepciótlanságról és fejetlenségről, amely Such György elnök távozása után alakult ki 2010-ben vidéken. Ma az Országgyűlés hivatalának főigazgatójaként tevékenykedő Such akkor nem élt a pályázat nélküli hosszabbítás lehetőségével, annak ellenére, hogy végül sikeres elnöki ciklust zárt. Nemcsak a Kossuth és Petőfi Rádió hallgatottsága növekedett, hanem pénzügyileg is nyereségessé tette a médiumot. A távozása óta eltelt időszakban többek között a rendszertelenül váltakozó adásideje és az újbóli névváltozás (MR6-ból ismét Régió Rádió lett) előjelezte azt, hogy nem fontosak már a vidéki stúdiók. Az MTVA első létszámleépítésekor már arról suttogtak szakmai körökben, hogy megszámláltattak a regionális stúdiók napjai. A második elbocsátási hullám során olyan tapasztalt műsorkészítők is utcára kerültek, akiknek csak 2-3 év volt hátra a nyugdíjig, sőt, volt, akinek - a dolgozóktól származó információk szerint - még ennél is kevesebb. Ezzel egy időben zajlott regionális televízióstúdiók felszámolása, így ezt követően néhány tévés munkavállaló átkerült a regionális rádiókhoz, de most onnan is menniük kell.

Az utóbbi időszakban olyan kevés műsorkészítő maradt, hogy például Debrecenben a mindössze öt órás saját műsoridőt is gyakran ismétlésekkel töltötték ki. De ezt mutatja az a tény is, hogy szintén a cívisvárosi szerkesztőségben azt a nyíregyházi stúdióból nyugalmazott munkatársat hívták vissza külsős munkatársnak, aki a 2007-ben a debreceni és nyíregyházi stúdiók összevonását a bezárt szabolcsi megyeszékhely szerkesztőségének vezetőjeként levezényelte.

Fűnyírás

A média által már novemberben megszellőztetett, majd a december elején a vagyonkezelő által megerősített csoportos létszámleépítés keretében először 255 álláshely megszüntetéséről szóltak a hírek, ebből 81 fő a Magyar Rádió állományát érintette volna. A Központi Üzemi Tanáccsal (KÜT) folytatott tárgyalások elakadtak, de a MTVA közleménye szerint most 255 dolgozó helyett „csak” 215 munkatárásától válik meg a Vagyonkezelő Alap. Mivel a vidéki stúdiók bezárását sajtótájékoztatón jelentették be, ebből az következik, hogy a vidéki rádiósok túlnyomó többségének is felmondanak. A hírek szerint mindenhol egy-két dolgozót tartana meg a Böröcz József vezette MTVA, a maradók egy része hírekkel, tudósításokkal látná el a Kossuth Rádiót, mások viszont a fővárosban kaphatnak feladatot a munkáltatótól. Ez nem újdonság, hiszen országos érintettségű anyagokat vidéki munkatársak is készítenek, de arra is van példa, hogy a pécsi és szolnoki vagy miskolci munkatársak szerkesztői feladatokat is ellátnak a budapesti stúdióban, mivel nincs elegendő tapasztalt újságíró például a Krónika szerkesztésére. Bizonyára jobban megéri Budapestre utaztatni, esetleg szállást is biztosítani a miskolci, debreceni, szegedi, pécsi és győri munkatársaknak... 

Ezalatt Romániában…

is jelentős leépítés készülődik a közmédiában: a román közszolgálati televíziónál (TVR) is december 21-én derül ki, kik azok, akikre számítanak a jövőben is. A társaság 2784 érintett alkalmazottjából 2562 szakember képességeit osztályozták és értékelték. Az eredményekről kedden értesítették az érintetteket, fellebbezési lehetőségük péntekig van. Kacsó Sándor, a bukaresti magyar adás főszerkesztője a Krónika c. erdélyi lapnak úgy nyilatkozott, hogy még nem tudni, a kisebbségeket milyen mértékben érintik az elbocsátások. Ennek oka – mint mondja –, „hogy hiába van például kisebb osztályzata egy magyar tévésnek, mint román kollégájának, a létszámhoz viszonyítva arányosan kell végrehajtani a leépítéseket” – nyilatkozta a Krónikának. A televízió azért kényszerül a jelentős elbocsátásokra, mert az elmúlt időszakban a TVR adóssága 146 millió euróra nőtt.

Keleti szomszédunknál viszont nem ugyanaz az apparátus irányítja a közszolgálati rádiót és televíziót. Így fordulhatott elő az, hogy a rádió gazdasága az elmúlt években stabilnak bizonyult, amelyet vezérigazgatóként magyar nemzetiségű és anyanyelvű Demeter András vezetett. Az egykori színházigazgató azonban júniusban lemondott tisztségéről, annak ellenére, hogy közvetlenül előtte az akkor felálló Emil Boc vezette kormány elfogadta beszámolóját. Demeter azzal indokolta távozását, hogy az utóbbi öt évben a rádió részben maga fedezte a sugárzási díjakat, holott ennek biztosítása a törvény szerint teljes egészében a kormány feladata lett volna. Ilyen körülmények között pedig úgy érezte, fennáll annak a veszélye, hogy a rádió hallgatókat veszít, ami vélhetően további bevételcsökkenést eredményezhet – állt a távozó elnök levelében. A volt temesvári színházigazgató és színész a rádió igazgatótanácsának viszont tagja maradt.

Ilyen körülmények között sikerült a Marosvásárhelyi Rádiónak régóta dédelgetett álmát megvalósítania. A rádió 55 éves születésnapján már 24 órában sugároz majd Székelyföldön egy új frekvencián.

A Román Területi Rádió tíz regionális stúdióinak egyike a marosvásárhelyi, de további háromban készül még magyar műsor: Vásárhely mellett Kolozsváron, Temesváron és Bukarestben (mindhárom szerkesztőség magyar műsora jól fogható Kelet-Magyarországon a középhullámú frekvenciákon). Temesvár, valamint a román főváros magyar nemzetiségűeknek szánt műsora egyaránt egyórás időtartamú. Utóbbi egész Erdélyben fogható. Kolozsvár stúdiójában hétköznapokon ötórányi magyar műsor készül. A Marosvásárhelyi Rádió pedig jelenleg heti 50 órában sugároz magyar nyelven. Magyar adás tehát több megyében is van, sőt, néhány megyében a magyar nemzetiségű hallgatók akár a többi stúdió műsorát is elérhetik. A probléma inkább az, ami Magyarországról is jól érzékelhető, hogy egy-egy frekvencián nem folyamatos az ugyanazon nyelven sugárzott műsor, így a magyar nyelvűek sem. Például a kolozsvári stúdió reggel ad két órában magyarul az 1593 KHz-es frekvencián, majd román és német nyelvű műsor is hallható itt, mígnem délután előbb a bukaresti egyórás aztán pedig Kolozsváron készített három órás magyar adás követhető ezen a hullámsávon. Hasonló a jelenlegi helyzet a Marosvásárhelyi Rádió esetében is, ahol – bár megszakítás nélkül, hétköznapokon magyar a műsor, de délelőtt és kora este a román szerkesztőség adását közvetítik. Nem csak a hallgatói, hanem műsorkészítői szempontból sem előnyös ez a felállás, hiszen mind a román, mind a magyar adásfolyam megtörik, ami bizony ma már, de talán helyesebb, ha azt írom, hogy ma is elkapcsolási faktornak minősül. Nem biztos ugyanis, hogy aki elteker, vissza is tér, függetlenül attól, hogy az egymás mellett elő két etnikum érti a másik nyelvét, ami ugyan a magyaroktól elvárható, vagyis értik és beszélik is a román nyelvet, a román hallgatókkal szemben viszont nem egy jogos elvárás a magyar nyelv ismerete. Ez a helyzet változhat 2013-ban a marosvásárhelyi területi stúdió esetében.

Lám, az Európai Unió legszegényebb országában, az anyaországi magyarok által többnyire csak lesajnált Romániában jut figyelem a regionális stúdiókra, hiszen felismerték, hogy komoly lehetőségek vannak a regionális rádiózásban (az osztrák vagy német példákkal most nem hozakodnék elő). Tőlünk nyugatra és keletre egyaránt lehet gazdaságilag sikeres regionális adást fenntartani, és hallgatók által kedvelt rádiót működtetni. A Román Területi Rádió az egész országot lefedi, és annak ellenére, hogy több nyelven is szolgáltat, a hallgatottságban országos listavezető 14,6 %-os piaci részesedésével. Csúcsidőben homogén célközönséget céloz meg, a reklámozóknak készült saját felméréseik szerint közepes és magasan kvalifikált hallgatóságot mondhat magáénak. Ehhez ultrarövid- és középhullámú frekvenciákat egyaránt használnak.

Tényleg zöldebb a szomszéd fűje

A naponta több órában sugárzó Kolozsvári és a Marosvásárhelyi Rádió, amelyek – hasonlóan a másik nyolc területi státuszú stúdiótársukhoz – teljes mértékben autonóm szervezetek, műsorstruktúrája leginkább az MR6 2009-es műsorrácsához hasonló. A hírműsorok, a szolgáltató és tájékoztató műsorok folyamát tematikus blokkok teszik változatossá, hétvégénként pedig a híradások mellett főleg tematikus magazinok teszik teljessé a programkínálatot. Ilyen volt az MR6 abban az időszakban, amikor regionális szerkesztőségek a kimúlás előtt utolsó erejükkel még megpróbálkoztak a feltámadással. Utólag mondhatjuk, tartalmi szempontból sikeres vállalkozás volt, hiszen magas színvonalú műsorok készültek, elég ha csak a "Vidék Magyarországa" címet viselő programra gondolunk, de a brand vonatkozásában már korántsem állíthatjuk ezt. Nem fordítottak elegendő figyelmet a megváltozott rádiózási szokásokra, és figyelmen kívül hagyták azt a tényt is, hogy a keleti normás URH frekvenciák lekapcsolásával a műsor vétele több stúdió esetében is már az adott város határában is zajos volt, a megye, sőt a régió más részein pedig fogni sem lehetett. Azaz színvonalas és értékes műsorok készültek, de azok nem jutottak el a hallgatókhoz. Azt sem tudták az emberek, hogy léteznek ezek a programok. Marketing nélkül pedig ma lehetetlen egy rádiót fenntartani.

Kezdjük a rádiózás formájának átalakulásával. Nem újdonság: ma az emberek főként háttérrádióznak, az élet ritmusa is gyorsabb lett. Ennél fogva nem elég, ha pörgős egy reggeli műsor. Tény, hogy nem voltak ugyan hosszú anyagok a reggeli műsorokban, később sem sok, de példának okáért teljes mértékben hiányzott az interakció a rádióból. Nem csak reggel, hanem egész nap. Valójában évtizedek óta hiányzik: amióta nincsenek játékok, amióta megszűntek a kívánságműsorok. Egy vezetékes telefon ugyanis ezt a funkciót ma már nem képes betölteni. Nem volt SMS-szám, ahol hozzá lehetett volna szólni a műsorhoz, mint ahogyan ez a Kossuth Rádióban futó Napközben vagy a Közelről című műsorokban megtehető. Nem kellett volna tehát a spanyol viaszt feltalálni. Álságosan legyinthetünk például a Facebookra, azonban ott ingyen érhető el a potenciális médiafogyasztó, különösen a fiatalabb generációk, akikkel szemben óriási hendikeppel indul egy alapjában véve beszélgetős közszolgálati rádió. A jó példa pedig adott lett volna, elég lett volna továbbra is a „nagy testvért”, a Kossuth Rádiót másolni.

Mikor volt a regionális rádióknak utoljára kitelepülése? Akkor, amikor még Miskolci vagy éppen Nyíregyházi Rádióként ismerték őket a hallgatók. Le lehet szólni a falunapokat, de annál alkalmasabb helyeket nehéz találni a brandépítésre, hiszen többek között azok vesznek részt egy-egy ilyen rendezvényen, akikhez el szeretne jutni a rádió, és relatíve olcsón, akár barterügylet keretében  is megforgatható a köztudatban a médium neve. De elmaradtak az MR6 indulásakor beharangozott médiakampányok is, amelyek révén még szélesebb körben lehet közel férkőzni a potenciális hallgatóhoz. Az utóbbi időben pedig már a megyei napilapokból is eltűnt a regionális szerkesztőségek napi műsora.

A debreceni és a miskolci szerk. műsorai.
Sorrendben Debrecen: 1989.04.16.; 1994.05.27. és 1997.12.17.
Miskolc: 1999.06.12. és 2000.01.18.
forrás: Hajdú-Bihari Napló, Déli Hírlap

A közösségi médiában rejlő lehetőségek kiaknázásának elmaradása óriási hiba, ha akarták volna, minimális befektetéssel lehetett volna a regionális stúdiók márkáját építeni. Azaz a regionális stúdiók bezárásáért felelősség terheli a vezetőséget, mert nem tettek semmit a Régió Rádiók fennmaradásáért. És igen, ebben az értelemben felelősek a vidéki stúdiók stúdióvezetői és munkatársai is, amiért nem vállalta fel senki a márkaépítés legalább eme költséghatékony formáját; mert nem akarták tudomásul venni, hogy ahhoz, hogy egy rádió ne csak szóljon, hanem sikeresen is működjön, tenni is kell. Ezt elmulasztották. Talán túlságosan kényelmes pozíció a közszolgálati rádió szervezeti egységéhez tartozó, így az adófizetők pénzéből fenntartott rádió alkalmazásában állni.

Évek óta nem készült egyetlen felmérés sem, a regionális rádiók nem szerepeltek a havi rendszerességgel publikált rádiós felmérésekben sem, nyilván azért, mert az ilyen közvélemény-kutatásokért is fizetni kell. Ezt onnan tudom, hogy 2009-ben a szakdolgozatomban a regionális szerkesztőségek hírszerveződését vizsgáltam, és több stúdióvezetővel is beszélgettem, valamint a Magyar Rádió egyik akkori alelnökével is készítettem interjút. De szemmel látható volt az is, hogyan vonták el a pénzt az évek során vidéktől. Ha csak a Such-éra végétől számoljuk, 2010 óta mind kevesebb munkatárs dolgozott a stúdiókban, kevesebb lett a tudósítás, a helyszíni riport. Csak egy példa: Balmazújváros volt a Tisza-tavi polgármesterek találkozójának házigazdája októberben, amelyen Fazekas Sándor Vidékfejlesztési Miniszter több százmilliós víztározó kapacitás építését jelentette be, és napokig vezető anyag volt az országos médiákban is. A debreceni stúdió két telefoninterjúval zárta rövidre az erről való híradást, nem delegált egyetlen munkatársat sem a fórumra, pedig a debreceni stúdiótól mindössze 25 kilométerre fekszik ez a 18 ezres lélekszámú település, holott egy ilyen seregszemlén több napi magazinműsor anyagát lehet rögzíteni, ehelyett ment adásban hétköznap is a hétvégi portréműsor ismétlése és egy archívumból elővett interjú.

Jelentős problémát jelentett továbbá, hogy hiányoztak a rádiózás műszaki feltételei több esetben is, hiszen a lefedettség sem volt sok esetben biztosított. Míg a keleti normás URH frekvenciákat használták, addig többé-kevésbé lefedték az adott régiót, különösen úgy, hogy az adók 1997. február 1-jén történő lekapcsolása idején még kilenc vidéki rádiós műhely működött az országban. Ezt követően például a szegedi szerkesztőség műsorának vétele már a várostáblánál sem volt tiszta, mivel a helyi frekvencia 0,76 KW-tal sugárzott. A győri stúdiónak pedig URH frekvenciája nem volt, a középhullámú sugárzás ugyan nagyobb lefedettséget biztosított, de ez a hangminőség a digitális technika korában már elfogadhatatlan még egy átlagos igényű rádióhallgató számára is.

2007-ben rendkívül sok kritikát kapott a Rádió vezetése azért, amiért három szerkesztőség műsorkészítői gyakorlatát szüntették meg, illetve amiért átformálták az addig alapvetően talk formátumú Petőfi Rádiót egy a fiatalokat megcélzó alternatív zenei adóvá. Most, pontosabban december 21-én minden vidéki szerkesztőség elhallgat végleg, hogy átadja helyét a magyar nótákat és operett muzsikát sugárzó Dankó Rádiónak. Teszi ezt akkor, amikor a közmédia a gazdag állami támogatásnak köszönhetően sokkal több pénzből gazdálkodhat, mint az előző kurzus idején, és akkor, amikor milliárdokat lehet eltapsolni olyan bukott televíziós sorozatra, mint a Marslakók.

Böröcz István szerint a regionális rádióadások jövőjének meghatározásakor merült fel, hogy kiszorult a magyar nóta kiszorult a médiából. A mondat második fele azonban csúsztatás, az első valóságtartalmáról nem tudok nyilatkozni. Nem szorult ki. A rádióban is csak háttérbe szorult. Erről azonban a Rádió jelenlegi vezetése is tehet, hiszen 2010-ben még mindennap fél órás nótaműsor szerepelt éppen a regionális stúdiók programjában, hétvégén pedig egyórás nótaösszeállítást lehetett hallani annak a Tarnai Kiss Lászlónak a szerkesztésében, aki a Dankó Rádiót felelős szerkesztőként igazgatni fogja. Egyrészt a nóta éppen olyan rétegműfaj, mint a komolyzene, ami csak véges számú közönségre számíthat; másrészt, noha valóban van rá igény, az biztos, hogy nem reggeltől estig tartó népies műzeneözönre van szükség. Mert ez a budapesti vezetés vidékiekről alkotott képéről is sokat elárul: azt gondolják, hogy a nem budapesti lakosság egy gumicsizmás, dalolászó massza. Noha nincsenek egzakt felméréseim, de alighanem legalább ilyen széles tömegek érdeklődnek a helyi közélet eseményei iránt, mint ahányan 24 órás nóta- és operettmuzsikára vágynak. A regionális műsorkészítés felszámolásával eltűnik a testközeliség az éterből, pedig némi anyagi ráfordítással, jó marketinggel és egy jól felépített branddel életképessé lehetett volna tenni a regionális stúdiókat. Különösen úgy, ha igazak azok a hírek, miszerint a Dankó Rádió újabb frekvenciákat kap a közeljövőben, amelyek adott esetben a regionális stúdiók infrastrukturális feltételeit is javíthatták volna.

Talán egyenesebb lett volna kimondani: nincs szükség még egy beszélő rádióra, regionális közszolgálati műsorra, a Magyar Rádió szervezeti egységén belüli pluralizmusra. Szerencsére Kelet-Magyarországon jól foghatók román regionális műsorok, és itt-ott magyar nyelvű adás is van. Míg nálunk leépül, ezalatt Romániában épül a regionális rádiózás – már a regionális kisebbségi rádiózás.

(B.T.)

******************************************************************************

A romániai magyar adások jelenleg a következő frekvenciákon érhetők el (az adásidő magyar idő szerint):

Bukaresti Rádió (hétköznapokon 14-15 óra között; vasárnap 9 óra 9:20 perc között)

KH 603 KHz (Bukarest)

KH 903 KHz (Kolozs és Beszterce-Naszód)

KH 1197 KHz (Brassó és Kovászna)

KH 1314 KHz (Temes és Arad)

KH 1323 KHz (Maros)

KH 1404 KHz (Máramaros)

KH 1593 KHz (Bihar, Szeben, Hargita) - Kelet-Magyarországról is jól fogható

Kolozsvári Rádió (hétköznapokon 7-9 óra között valamint 15-17 óráig, illetve az URH frekvenciákon 14-15 óra között)

KH 909 KHz (Zsuk)

KH 1404 KHz (Máramarossziget)

KH 1593 KHz (Nagyszeben és Nagyvárad) - Kelet-Magyarországról is jól fogható

FM 87,9 MHz (Szatmárnémeti)

FM 95,6 MHz (Kolozsvár)

FM 95,4 MHz (Nagyszeben)

Marosvásárhelyi Rádió (hétköznapokon 10-17 óra között, szombaton 7-10 óra között valamint 13-17 óra között, vasárnap 9-17 óráig)

KH 1197 KHz (Brassó)

KH 1323 KHz (Marosvásárhely)

KH 1593 KHz (Csíkszereda)

FM 98,4 MHz (Maroshévíz)

FM 98,9 MHz (Hargita)

FM 102,9 MHz (Marosvásárhely)

Temesvári Rádió (középhullámon 13-14 óra között, URH-n 19-20 óra között)

KH 630 KHz (Temesvár) - Kelet-Magyarországról is jól fogható

FM 103,6 MHz (Kiskossó)

FM 105,9 MHz (Temesvár)

Egész napos magyar műsor a Marosvásárhelyi Rádióban

24 órás magyar műsort indít a Román Közszolgálati Rádió Marosvásárhelyen – erről döntött tegnapi ülésén a Román Rádiótársaság. Az adás várhatóan 2013. március 2-án indul a 106,8 MHz-es frekvencián.

A Marosvásárhelyi Rádió stúdiója
fotó: Marosvásárhelyi Rádió honlapja

Régi álmuk vált valóra a székelyföldi embereknek: végre folyamatos magyar adást hallgathatnak immár megszakítás nélkül. Eddig ugyanis a román és a magyar nyelvű programot ugyanazon a frekvencián hallhatták az emberek. A 24 órás műsorhoz új hullámsávot is kap a szerkesztőség: a program a Radio Romania Cultural 106,8 MHz-es hargitai frekvencián lesz elérhető. A hullámsáv 60 KW-os teljesítményű, ami jó lefedettséget biztosít a Székelyföldön.

A Marosvásárhelyi Rádió 55. születésnapján, 2013. március 2-án már az új frekvencián szól majd. Szász Attila főszerkesztő-helyettes a rádió hírműsorában úgy nyilatkozott, hogy jelenleg a műszaki-technikai feltételek megteremtése zajlik, és bízik benne, a jubileumon már valóban egész nap szólhat a stúdió magyar műsora.

A Marosvásárhelyi Rádió 1958-ban szólalt meg először magyar nyelven. 1985-ben Ceausescu betiltotta a magyar adást, de 1989. december 22-én újraindult a sugárzás. Ma román, magyar és német nyelvű műsorok készülnek a stúdióban. Heti ötven órában magyar nyelvű program hallható, hétfőtől péntekig magyar idő szerint 10-től 17 óráig, szombaton reggel 7-től 10-ig valamint délután 13-tól 17-ig, vasárnap pedig 9 órától ugyancsak 17 óráig. A stúdió hat erdélyi megyében fogható: Maros, Kolozs, Beszterce, Hargita, Kovászna és Brassó megyében, de az interneten szerte a világban hallgatható. A magyar szerkesztőség műsora ma középhullámon az 1197 (Brassó), a 1323 (Marosvásárhely) valamint 1593 KHz-es (Csíkszereda), valamint URH-n a 102,9 (Marosvásárhely) és 98,9 MHz (Hargita) mellett 98,4 MHz-es (Maroshévíz) frekvencián sugározza műsorát.

**********************
Frissítés! 2013. május 22.

Egész nap szól a 1323 KHz-en is a Marosvásárhelyi Rádió

A Marosvásárhelyi Rádió közleménye szerint immár az 1323 KHz-es középhullámú frekvencián is fogható az egész napos magyar adás. Így már azokon a területeken is vételezhető a március 2. óta reggeltől estig magyar nyelven sugárzó rádió műsora, ahol a 106,8 MHz-es hullámsávon továbbított adás nagyon zajos szólt, vagy egyáltalán nem is volt vételezhető. Az 1323 KHz-es frekvencián magyar idő szerint reggel 7-tól 20 óráig szól a magyar műsor, míg 20 és 21 óra között a német nemzetiségi műsort sugározzák.

Az 1323 KHz-es frekvencia nem teljesen új a Marosvásárhelyi Rádió életében. Eddig is ezen a hullámsávon sugározta délutánonként a rádió magyar nyelvű programját középhullámon Marosvásárhelyen és környékén. Az egész napos magyar műsor vételi lehetőségei a középhullámú műsoridő-bővítésnek köszönhetően javulnak Marosvásárhelyen és környékén, mivel a 106,8 MHz-es URH frekvencia a város több pontján is csak rossz minőségben szólt.

Miután a Marosvásárhelyi Rádió műsora szól a továbbiakban napközben az 1323 KHz-es frekvencián, mind a Bukaresti Rádió magyar adása, mind pedig a Marosvásárhelyi Rádió román műsorának továbbítása megszűnik ezen a hullámsávon.

(B.T.)

2,5 milliáros adósságot vesz át az állam Balmazújvárostól

Balmazújváros 3,63 milliárdos adósságának 70 százalékát vállalja át az állam – ebben állapodott meg Tiba István polgármester Tállai Andrással, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkárával csütörtökön.

A strand- és gyógyfürdő felújításának
önrésze 740 millió forint volt
fotó: balmazujvaros.hu

Tállai az egyeztetést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem csak az állam, hanem az önkormányzatok adósságát is csökkenteni kell. Balmazújváros is jelentős hitelállományt görget maga előtt, ez jelenleg 3,63 milliárd forint - mondta Tiba István. Ebből 1,6 milliárd forint működési, 600 millió forint pedig fejlesztési hitel. Ezek kívül 1,5 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt, ezt az összeget szintén beruházások önrészének fedezésére fordították. A 70 százalékos állami hitelátvállalás révén körülbelül 2,5 milliárd forint adósság visszafizetésétől mentesül a 18 ezer fős lélekszámú település.

Az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú települések esetében az önkormányzati hitelállomány átvételének mértéke 40-től 70 százalékig terjedhet. Ennek mértékét a 2012. június 30-án megállított egy főre eső iparűzési adóerő-képesség határozza meg, vagyis az, hogy az iparűzési adóból mennyi bevételre tehet szert egy-egy település. Ennek mértéke Balmazújváros esetében évente mindössze 300 millió forint vagy ennél is kevesebb – jelentette ki Tiba István. A polgármester kifejtette: Balmazújvárosnak évente 360 millió forintjába kerül a tartozások törlesztése, ez az adósság átvállalásával 250 millióval csökken.

Tállai András közölte: a megyében a 61, ötezer lakosnál kisebb településből 44-nek teljes mértékben elengedik az adósságát, összesen mintegy 6,9 milliárd forint értékben. Az ötezres lakosságszámot meghaladó 21 megyei település közül 19-nek összesen 24,5 milliárd forint tartozását veszi át az állam – közölte az államtitkár.

Az állam a tervek szerint 2013 második negyedévében teljesíti az adósságátvállalási kötelezettségeit.

(B.T.)

Túl a vörös vonalon

Izrael újabb telepépítésbe kezdene Ciszjordániában, ezúttal az E1-es zónában

(Videóval!)

Nemcsak az időjárás, hanem a hangulat is igen fagyos volt Berlinben azon a vacsorán, amelyen Angela Merkel látta vendégül Benjamin Netanjahut, Izrael miniszterelnökét. „Csak abban értünk egyet, hogy nem értünk egyet” – így formált véleményt a német kancellár délelőtti közös sajtótájékoztatójukon az izraeli telepbővítésről szóló tervekről. Izrael kormánya azt követően engedélyezte háromezer új lakás építését, hogy november 30-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése mintegy kétharmados többséggel megszavazta Palesztina státuszának emelését, amely immár „megfigyelő nem tagállami” szintre emelkedett. A bővítés színhelye Kelet-Jeruzsálem és az azzal szomszédos ciszjordániai terület, amely eddig politikai értelemben a „vörös vonalnak” számított. A zónát Izraelben E1-es (East-1) zónaként emlegetik.

Hamarosan az E1-es körzetben is megjelennek
az izraeli kőművesek forrás: New York Times

A tizenkét négyzetkilométeres földsáv valójában egy domb Kelet-Jeruzsálem és a Ma'ale Adumim telep között, amely a közel-keleti konfliktus egyik legérzékenyebb pontja. Az itteni telepbővítés a palesztinok szerint olyan mértékben osztaná ketté Ciszjordániát, hogy lehetetlenné válna összefüggő területként Palesztina létrehozása. Továbbá a vidék beépítése jelentősen megnehezítené Kelet-Jeruzsálem elérését, amelyet az arabok Palesztina fővárosának szánnak. 

A telepbővítésről szóló terveket élesen kritizálták nem csak az arabok, hanem a nemzetközi közvélemény is. Svédország, Dánia bekérette izraeli nagykövetét, Obama elnök pedig a bejelentésről szóló hír után szóvivőjén keresztül ítélte el Izrael kormányát, s hangsúlyozta, hogy „becsapva érzi magát azok után, amit az elmúlt két hétben és az ENSZ Közgyűlését megelőzően tett Netanjahu kormányáért”. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára szerint Netanjahut a legkevésbé sem érdekli, mit gondol a nemzetközi közvélemény az E1-es zónát érintő terveiről, ennek a lépésnek belpolitikai üzente van. Hosszútávon viszont nem jó döntés ennek a telepbővítési politikának a folytatása – tette hozzá a szakértő.

forrás: The New York Times

Az építési projekt támogatói viszont úgy érvelnek, hogy ez nem lehet akadálya béketárgyalások felújításának. Az izraeliek azt mondják, a domb körül még elegendő hely marad, ahol egy folyosó nyitható, amelyen át megteremthető az összeköttetés a két nagyváros, Ramallah és Betlehem között.

Az E1-es vidék benépesítése 1995-ben kezdődött, az Egyesült Államok nyomására azonban egy évvel később leállították az építkezéseket. 2006 óta minden izraeli kormányfő a Fehér Házban ígérete meg, hogy nem folytat építkezéseket az E 1-es övezetben, Ariel Saron, Ehud Olmert mellett Netanjahu is így tett. A tervek szerint most háromezer lakóegységet hozna létre az izraeli kormány.

Milliók falak közé szorítva

Ciszjordániában ma valamivel több mint fél millió izraeli él az állandó megfigyelés alatt álló telepeken. Az Izraeli Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 végén számuk még 311 ezer volt, de Kelet-Jeruzsálemben is 190 ezer zsidó lakik. A Jordán folyó nyugati partvidékén élő lakosság 86 százaléka arab, a becslések szerint 2,6 millió palesztin hazája Ciszjordánia. A Gázai-övezetben, miután onnan 2005-ben kivonult az izraeli hadsereg, a telepesítést leállították.

A Betselem Emberjogi Csoport szerint Ciszjordániában 1967 óta 2011 közepéig 124 telepet létesítettek. Ezen kívül mintegy száz Izrael által nem engedélyezett úgynevezett "vad telepest" tartanak nyilván. A Peace Now nevű szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy közülük egyre többet legalizál a zsidó állam kormányzata.

Ciszjordánia területe három jól elkülönülő zónából áll. Az A-övezet teljes egészében palesztin ellenőrzés alatt működik, ez Ciszjordánia területének 20 százalékát jelenti. A B-zónát Izrael hadserege felügyeli, de palesztin ellenőrzés folyik, ami szintén egy 20 százalékos részesedés a területből. A C-zóna viszont Izrael területe, ami Ciszjordánia egészének 60 százalékát jelenti.

A kampány finisére fordultak Izraelben

Az E1-es vidék telepbővítésének meglebegtetése fontos eleme lett a választásokra készülő izraeli belpolitikai életnek is, amelyet 2013. január 22-én tartanak. Az izraeli Haaretz című napilap egyik publicistája például arra mutat rá, hogy a hat éve leállított építkezés újraindítás valamint az ENSZ Közgyűlésének határozata Palesztina státuszáról kapóra jött Netanjahunak, hiszen tovább maradhat napirenden a novemberi fegyveres konfliktus a Gázai-övezettel, valamint palesztin-izraeli ellentét, amely melegen tartásával könnyebb megszólítania jobboldali választóit, mint szociális és gazdasági témákkal. 

Netanjahu elnöksége alatt folyamatos a zsidó telepek kialakítása. A palesztinok a béketárgyalások előfeltételként a zsidó lakóépület-kapacitások emelésének leállítását valamint az 1967-es határokhoz való visszatérést szabják. Kompromisszumok nélkül viszont biztosan nem lesz előrelépés közel-keleti béke megteremtésében. Lehet, hogy azért, mert igazán egyik fél sem akarja.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

November 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztina státuszát „megfigyelő nem tagállam” szintre emelte. A voksoláson 138 ország képviselője szavazott igennel, 9 nemmel, 41 tagállam – többek között Magyarország és Németország is – tartózkodott. Nem véletlen az időzítés: november 29-e a Palesztin Szolidaritás Nemzetközi Napja, miután 1947-ben ugyanezen a napon döntött a világszervezet Palesztina mint volt brit gyarmat felosztásáról. Ennek értelmében egy arab többségű Palesztin állam és a zsidó többségű Izrael egyaránt létrejött volna.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, a Corvinus Egyetem tanárával beszélgetettem a közel-keleti helyzetről, akitől először azt kérdeztem, meglepte-e, hogy ilyen meggyőző többséggel szavazták meg Palesztina státuszának emelését. (Az interjú december 13-án a budapesti Civil Rádióban hangzott el.)