Egész napos magyar műsor a Marosvásárhelyi Rádióban

24 órás magyar műsort indít a Román Közszolgálati Rádió Marosvásárhelyen – erről döntött tegnapi ülésén a Román Rádiótársaság. Az adás várhatóan 2013. március 2-án indul a 106,8 MHz-es frekvencián.

A Marosvásárhelyi Rádió stúdiója
fotó: Marosvásárhelyi Rádió honlapja

Régi álmuk vált valóra a székelyföldi embereknek: végre folyamatos magyar adást hallgathatnak immár megszakítás nélkül. Eddig ugyanis a román és a magyar nyelvű programot ugyanazon a frekvencián hallhatták az emberek. A 24 órás műsorhoz új hullámsávot is kap a szerkesztőség: a program a Radio Romania Cultural 106,8 MHz-es hargitai frekvencián lesz elérhető. A hullámsáv 60 KW-os teljesítményű, ami jó lefedettséget biztosít a Székelyföldön.

A Marosvásárhelyi Rádió 55. születésnapján, 2013. március 2-án már az új frekvencián szól majd. Szász Attila főszerkesztő-helyettes a rádió hírműsorában úgy nyilatkozott, hogy jelenleg a műszaki-technikai feltételek megteremtése zajlik, és bízik benne, a jubileumon már valóban egész nap szólhat a stúdió magyar műsora.

A Marosvásárhelyi Rádió 1958-ban szólalt meg először magyar nyelven. 1985-ben Ceausescu betiltotta a magyar adást, de 1989. december 22-én újraindult a sugárzás. Ma román, magyar és német nyelvű műsorok készülnek a stúdióban. Heti ötven órában magyar nyelvű program hallható, hétfőtől péntekig magyar idő szerint 10-től 17 óráig, szombaton reggel 7-től 10-ig valamint délután 13-tól 17-ig, vasárnap pedig 9 órától ugyancsak 17 óráig. A stúdió hat erdélyi megyében fogható: Maros, Kolozs, Beszterce, Hargita, Kovászna és Brassó megyében, de az interneten szerte a világban hallgatható. A magyar szerkesztőség műsora ma középhullámon az 1197 (Brassó), a 1323 (Marosvásárhely) valamint 1593 KHz-es (Csíkszereda), valamint URH-n a 102,9 (Marosvásárhely) és 98,9 MHz (Hargita) mellett 98,4 MHz-es (Maroshévíz) frekvencián sugározza műsorát.

**********************
Frissítés! 2013. május 22.

Egész nap szól a 1323 KHz-en is a Marosvásárhelyi Rádió

A Marosvásárhelyi Rádió közleménye szerint immár az 1323 KHz-es középhullámú frekvencián is fogható az egész napos magyar adás. Így már azokon a területeken is vételezhető a március 2. óta reggeltől estig magyar nyelven sugárzó rádió műsora, ahol a 106,8 MHz-es hullámsávon továbbított adás nagyon zajos szólt, vagy egyáltalán nem is volt vételezhető. Az 1323 KHz-es frekvencián magyar idő szerint reggel 7-tól 20 óráig szól a magyar műsor, míg 20 és 21 óra között a német nemzetiségi műsort sugározzák.

Az 1323 KHz-es frekvencia nem teljesen új a Marosvásárhelyi Rádió életében. Eddig is ezen a hullámsávon sugározta délutánonként a rádió magyar nyelvű programját középhullámon Marosvásárhelyen és környékén. Az egész napos magyar műsor vételi lehetőségei a középhullámú műsoridő-bővítésnek köszönhetően javulnak Marosvásárhelyen és környékén, mivel a 106,8 MHz-es URH frekvencia a város több pontján is csak rossz minőségben szólt.

Miután a Marosvásárhelyi Rádió műsora szól a továbbiakban napközben az 1323 KHz-es frekvencián, mind a Bukaresti Rádió magyar adása, mind pedig a Marosvásárhelyi Rádió román műsorának továbbítása megszűnik ezen a hullámsávon.

(B.T.)

2,5 milliáros adósságot vesz át az állam Balmazújvárostól

Balmazújváros 3,63 milliárdos adósságának 70 százalékát vállalja át az állam – ebben állapodott meg Tiba István polgármester Tállai Andrással, a Belügyminisztérium önkormányzati ügyekért felelős államtitkárával csütörtökön.

A strand- és gyógyfürdő felújításának
önrésze 740 millió forint volt
fotó: balmazujvaros.hu

Tállai az egyeztetést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy nem csak az állam, hanem az önkormányzatok adósságát is csökkenteni kell. Balmazújváros is jelentős hitelállományt görget maga előtt, ez jelenleg 3,63 milliárd forint - mondta Tiba István. Ebből 1,6 milliárd forint működési, 600 millió forint pedig fejlesztési hitel. Ezek kívül 1,5 milliárd forint értékben bocsátottak ki kötvényt, ezt az összeget szintén beruházások önrészének fedezésére fordították. A 70 százalékos állami hitelátvállalás révén körülbelül 2,5 milliárd forint adósság visszafizetésétől mentesül a 18 ezer fős lélekszámú település.

Az ötezer lakosnál nagyobb lélekszámú települések esetében az önkormányzati hitelállomány átvételének mértéke 40-től 70 százalékig terjedhet. Ennek mértékét a 2012. június 30-án megállított egy főre eső iparűzési adóerő-képesség határozza meg, vagyis az, hogy az iparűzési adóból mennyi bevételre tehet szert egy-egy település. Ennek mértéke Balmazújváros esetében évente mindössze 300 millió forint vagy ennél is kevesebb – jelentette ki Tiba István. A polgármester kifejtette: Balmazújvárosnak évente 360 millió forintjába kerül a tartozások törlesztése, ez az adósság átvállalásával 250 millióval csökken.

Tállai András közölte: a megyében a 61, ötezer lakosnál kisebb településből 44-nek teljes mértékben elengedik az adósságát, összesen mintegy 6,9 milliárd forint értékben. Az ötezres lakosságszámot meghaladó 21 megyei település közül 19-nek összesen 24,5 milliárd forint tartozását veszi át az állam – közölte az államtitkár.

Az állam a tervek szerint 2013 második negyedévében teljesíti az adósságátvállalási kötelezettségeit.

(B.T.)

Túl a vörös vonalon

Izrael újabb telepépítésbe kezdene Ciszjordániában, ezúttal az E1-es zónában

(Videóval!)

Nemcsak az időjárás, hanem a hangulat is igen fagyos volt Berlinben azon a vacsorán, amelyen Angela Merkel látta vendégül Benjamin Netanjahut, Izrael miniszterelnökét. „Csak abban értünk egyet, hogy nem értünk egyet” – így formált véleményt a német kancellár délelőtti közös sajtótájékoztatójukon az izraeli telepbővítésről szóló tervekről. Izrael kormánya azt követően engedélyezte háromezer új lakás építését, hogy november 30-án az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) Közgyűlése mintegy kétharmados többséggel megszavazta Palesztina státuszának emelését, amely immár „megfigyelő nem tagállami” szintre emelkedett. A bővítés színhelye Kelet-Jeruzsálem és az azzal szomszédos ciszjordániai terület, amely eddig politikai értelemben a „vörös vonalnak” számított. A zónát Izraelben E1-es (East-1) zónaként emlegetik.

Hamarosan az E1-es körzetben is megjelennek
az izraeli kőművesek forrás: New York Times

A tizenkét négyzetkilométeres földsáv valójában egy domb Kelet-Jeruzsálem és a Ma'ale Adumim telep között, amely a közel-keleti konfliktus egyik legérzékenyebb pontja. Az itteni telepbővítés a palesztinok szerint olyan mértékben osztaná ketté Ciszjordániát, hogy lehetetlenné válna összefüggő területként Palesztina létrehozása. Továbbá a vidék beépítése jelentősen megnehezítené Kelet-Jeruzsálem elérését, amelyet az arabok Palesztina fővárosának szánnak. 

A telepbővítésről szóló terveket élesen kritizálták nem csak az arabok, hanem a nemzetközi közvélemény is. Svédország, Dánia bekérette izraeli nagykövetét, Obama elnök pedig a bejelentésről szóló hír után szóvivőjén keresztül ítélte el Izrael kormányát, s hangsúlyozta, hogy „becsapva érzi magát azok után, amit az elmúlt két hétben és az ENSZ Közgyűlését megelőzően tett Netanjahu kormányáért”. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Corvinus Egyetem tanára szerint Netanjahut a legkevésbé sem érdekli, mit gondol a nemzetközi közvélemény az E1-es zónát érintő terveiről, ennek a lépésnek belpolitikai üzente van. Hosszútávon viszont nem jó döntés ennek a telepbővítési politikának a folytatása – tette hozzá a szakértő.

forrás: The New York Times

Az építési projekt támogatói viszont úgy érvelnek, hogy ez nem lehet akadálya béketárgyalások felújításának. Az izraeliek azt mondják, a domb körül még elegendő hely marad, ahol egy folyosó nyitható, amelyen át megteremthető az összeköttetés a két nagyváros, Ramallah és Betlehem között.

Az E1-es vidék benépesítése 1995-ben kezdődött, az Egyesült Államok nyomására azonban egy évvel később leállították az építkezéseket. 2006 óta minden izraeli kormányfő a Fehér Házban ígérete meg, hogy nem folytat építkezéseket az E 1-es övezetben, Ariel Saron, Ehud Olmert mellett Netanjahu is így tett. A tervek szerint most háromezer lakóegységet hozna létre az izraeli kormány.

Milliók falak közé szorítva

Ciszjordániában ma valamivel több mint fél millió izraeli él az állandó megfigyelés alatt álló telepeken. Az Izraeli Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 végén számuk még 311 ezer volt, de Kelet-Jeruzsálemben is 190 ezer zsidó lakik. A Jordán folyó nyugati partvidékén élő lakosság 86 százaléka arab, a becslések szerint 2,6 millió palesztin hazája Ciszjordánia. A Gázai-övezetben, miután onnan 2005-ben kivonult az izraeli hadsereg, a telepesítést leállították.

A Betselem Emberjogi Csoport szerint Ciszjordániában 1967 óta 2011 közepéig 124 telepet létesítettek. Ezen kívül mintegy száz Izrael által nem engedélyezett úgynevezett "vad telepest" tartanak nyilván. A Peace Now nevű szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy közülük egyre többet legalizál a zsidó állam kormányzata.

Ciszjordánia területe három jól elkülönülő zónából áll. Az A-övezet teljes egészében palesztin ellenőrzés alatt működik, ez Ciszjordánia területének 20 százalékát jelenti. A B-zónát Izrael hadserege felügyeli, de palesztin ellenőrzés folyik, ami szintén egy 20 százalékos részesedés a területből. A C-zóna viszont Izrael területe, ami Ciszjordánia egészének 60 százalékát jelenti.

A kampány finisére fordultak Izraelben

Az E1-es vidék telepbővítésének meglebegtetése fontos eleme lett a választásokra készülő izraeli belpolitikai életnek is, amelyet 2013. január 22-én tartanak. Az izraeli Haaretz című napilap egyik publicistája például arra mutat rá, hogy a hat éve leállított építkezés újraindítás valamint az ENSZ Közgyűlésének határozata Palesztina státuszáról kapóra jött Netanjahunak, hiszen tovább maradhat napirenden a novemberi fegyveres konfliktus a Gázai-övezettel, valamint palesztin-izraeli ellentét, amely melegen tartásával könnyebb megszólítania jobboldali választóit, mint szociális és gazdasági témákkal. 

Netanjahu elnöksége alatt folyamatos a zsidó telepek kialakítása. A palesztinok a béketárgyalások előfeltételként a zsidó lakóépület-kapacitások emelésének leállítását valamint az 1967-es határokhoz való visszatérést szabják. Kompromisszumok nélkül viszont biztosan nem lesz előrelépés közel-keleti béke megteremtésében. Lehet, hogy azért, mert igazán egyik fél sem akarja.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

November 29-én az ENSZ Közgyűlése Palesztina státuszát „megfigyelő nem tagállam” szintre emelte. A voksoláson 138 ország képviselője szavazott igennel, 9 nemmel, 41 tagállam – többek között Magyarország és Németország is – tartózkodott. Nem véletlen az időzítés: november 29-e a Palesztin Szolidaritás Nemzetközi Napja, miután 1947-ben ugyanezen a napon döntött a világszervezet Palesztina mint volt brit gyarmat felosztásáról. Ennek értelmében egy arab többségű Palesztin állam és a zsidó többségű Izrael egyaránt létrejött volna.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel, a Corvinus Egyetem tanárával beszélgetettem a közel-keleti helyzetről, akitől először azt kérdeztem, meglepte-e, hogy ilyen meggyőző többséggel szavazták meg Palesztina státuszának emelését. (Az interjú december 13-án a budapesti Civil Rádióban hangzott el.)

Az Európai Bizottságtól remél segítséget Gyurcsány

Az Európai Bizottsághoz fordul a Demokratikus Koalíció (DK), ha a jelenlegi formájában fogadják el a választási eljárásról szóló törvényt – jelentette be Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke. A szervezet a Parlament épületét élőlánccal vette körbe, így tiltakozva a törvénytervezet ellen.

A tudósítás az alábbi linkre kattintva hallgatható meg: http://soundcloud.com/brandenburger09111/tud-s-t-s-l-l-nc

Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjával készült beszélgetés itt érhető el: http://soundcloud.com/brandenburger09111/vadaiagnesdk

Élőlánccal tiltakozott a Demokratikus Koalíció
fotó: B.T.

Nagyhát: nagyhatalom a sportban

Nagyhát Balmazújvárostól tíz kilométerre fekvő tanyaközpont. Itt található a Balmazújvárosi Humán Szolgáltató Otthon, ahol az Idősek Otthona mellett értelmi fogyatékosok intézménye is működik. A fiatal lakók számára a művészetek mellett a sport az egyetlen lehetőség, hogy megmutassák magukat. Az intézménynek olimpiai bajnok lakója is van: Patai Lajos a 2007-ben a Speciális Olimpián szerzett olimpiai bajnoki címet az első divízióban. Ebben az intézményben készült az összeállításom.

A riport az alábbi linkre kattintva hallgatható meg:

http://soundcloud.com/brandenburger0911/a-sport-mindenki-nagyh-t

http://www14.zippyshare.com/v/50125637/file.html

úton az Otthonba
fotó: B.T.

Víztározók építésével enyhítenék az aszálykárokat az agráriumban

Tisza-tavi polgármesterek tanácskoztak Balmazújvárosban

2014 és 2020 között megépíthető az a víztározó kapacitás, amellyel enyhíthetők az ideihez hasonló aszályos években az agráriumot ért károk – mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szombaton, Balmazújvárosban. A Tisza-tavi polgármesterek találkozóján tartott előadásában egyebek mellett arról is beszélt, hogy hazánkban mintegy 400 millió köbméterrel kellene növelni a tározókapacitást.

Az egész napos szakmai fórumon a Tisza-tó környéki települések vezetői, valamint vízügyi igazgatóságok és társulatok szakemberei vitatták meg a helyben felvetődő, a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéseket.

A kilencedik alkalommal megrendezett tanácskozás a már hagyományos díjátadással zárult: az év Tisza-tavi polgármestere a tiszabábolnai Hencz Zsolt (független) lett, míg a régió legjobb alpolgármesterének a balmazújvárosi Koroknai Imrét, legjobb jegyzőjének pedig a tiszaroffi Vankóné Jekli Anikót választották meg a helyi lakosok.

(MTI nyomán B.T.)

Nem tudni, mikor térhetnek vissza a sportolók a hevesi sportcsarnokba

Régi álma vált valóra a hevesi kézilabdabarátoknak akkor, amikor 2010-ben megnyitotta kapuit a város új sport- és rendezvénycsarnoka. A közel 1 milliárd forintos komplexumot a település hitelből építette. Heves önkormányzata ellen ma adósságrendezés van folyamatban, a létesítményt 2012. január 7-én bezárták, újranyitására pedig egyelőre nincs remény. Így Füzesabonyban rendezi hazai mérkőzéseit a helyi sportegyesület férfi kézilabda-szakosztálya, amely a hétvégén itt fogadta az Egri Főiskola második csapatát is. Az alábbi összeállításban Csáki Zsigmond polgármester, Holló László vezetőedző és Steczina Zsolt csapatkapitány szólalnak meg. A riport a következő videót elindítva érhető el.

(B.T.)